Kultúra

Rejtőzködő történelmünk a világhálón

Hozzáférhetők a Fővárosi Levéltár honlapján az elveszettnek hitt iratok az 1944-es lakásjegyzéktől a Kassai Steindl-aktákig

Budapest Főváros Levéltárának köszönhetően digitalizálva bárkinek elérhető számos, a magyar múlt szempontjából felbecsülhetetlen iratanyag. Az intézmény portálján kutathatók az elveszettnek hitt, majd egy lakás felújításakor megtalált 1944-es budapesti adatszolgáltatási ívek is, amelyek a fővárosi zsidóság ellen hozott intézkedések alapjául szolgáltak annak idején. A honlapon emellett már Ybl Miklós munkáit és a kassai műszaki múzeumban felfedezett Steindl Imre-archívumot is megismerhetik az érdeklődők.

Wechselmann-villa
A Városligeti fasorba tervezte Ybl Miklós a Wechselmann-villát, ennek rajzai is az intézményben vannak (Forrás: ybl.bparchiv.hu)

Még egy évtizeddel ezelőtt is merész álomnak tűnt, hogy egyszer a levéltárakban őrzött iratok otthonról is hozzáférhetők lesznek. Budapest Főváros Levéltára élen jár a nála őrzött iratok digitalizálásában, így már egyre több, a magyar múltat érintő dokumentum és kép vált kutathatóvá a honlapján, a Bparchiv.hu portálon. Az intézmény kedden tájékoztatót tartott az éppen zajló munkálatokról, a tavaly létrehozott adatbázisokról, a mostanában digitalizált és közzétett felvételekről.

Kenyeres István főigazgató úgy fogalmazott: sok téren értek el eredményt tavaly, összesen nyolc-kilenc millió oldalnyi anyagot és ötmillió képet digitalizáltak például a Hungarican portálhoz, amelynek látogatottsága 2016-ban már meghaladta a tizenötmillió megtekintést. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy megújult a fővárosi levéltár honlapja, sokkal informatívabb, áttekinthetőbb lett, s létrejöttek új adatbázisok, tematikus oldalak is, mint például az Ybl Miklós- vagy a lakástörténeti archívum. Mint rámutatott, tavaly restaurálták, digitalizálták és közzétették azokat a rendkívüli jelentőségű, 1944-es adatszolgáltatási íveket is, amelyek 2015 szeptemberében, egy Kossuth Lajos téri lakás felújításakor, egy elfalazás mögül bukkantak elő.

Sipos András történész, levéltáros az előadásában felidézte, hogy a tulajdonosok adták át a levéltárnak a rejtőzködő iratokat, megviselt állapotban voltak, ugyanakkor még olvashatók maradtak a rajtuk szereplő információk, így hamar kiderült, hogy 1944-ből származó adatszolgáltatási ívekről van szó.

Mint ismeretes, a zsidónak minősített budapesti lakosságot 1944 jú­niu­sában sárga csillaggal megjelölt házakba költöztették. Az intézkedéshez elrendelték valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírását, huszonnégy órán belül. A formanyomtatványokon a lakások lakbérét, szobáinak számát, utcai vagy udvari fekvését, a tulajdonos és a bérlők nevét, valamint zsidó vagy nem zsidó voltát kellett feltüntetni.

Sipos András rámutatott, eddig úgy tudták, hogy ezek a dokumentumok megsemmisültek Budapest ostromakor, így nagy meglepetés volt az előkerülésük. Mint mondta, a forrásoknak lakástörténeti és társadalomtörténeti szempontból is nagy a jelentőségük, noha csak a XI., XII., XIV. kerületi és az angyalföldi adatok lettek meg. Az iratok egyedülálló pillanatfelvételt mutatnak Budapestről, a zsidóság összeköltöztetése és az ostrom előtti időszakból, ezért volt jelentősége annak, hogy minél hamarabb digitalizálják azokat – tette hozzá.

A tájékoztatón szóba kerültek a levéltár egyéb programjai is, Sipos András az adatszolgáltatási ívek mellett a főváros telekkönyveinek közzétételét emelte ki. Ezek pótolhatatlan forrásai a kiegyezés utáni Budapest nagyvárossá fejlődésének. Kenyeres István a beregszászi állami levéltárból kimentett kataszteri térképekről beszélt, amelyeknek nagy része már ki is került az internetre. „A magyar múlt szempontjából felbecsülhetetlen iratanyagokat mentünk meg” – mutatott rá. Fabó Beáta a Kassa-projektről adott tájékoztatást: a felvidéki városban lévő Szlovák Műszaki Múzeum magyar vonatkozású dokumentumait egy pályázat segítségével sikerült feltérképezni és digitalizálni, az anyag egyik különlegessége, hogy többek között Steindl Imre terveit is megtalálták a gyűjteményekben.

Sarusi Kiss Béla a fogolytörzskönyvi és közjegyzői adatokban rejlő érdekességekről, Vezsenyi Péter a Fővárosi Tanács vezető testületének jegyzőkönyvei kapcsán a szo­cialista Budapestről beszélt. A tájékoztatót Garami Erika eladása zárta, ő a magyarországi topotékákat mutatta be, amelyek olyan online felületek, ahol képeket, térképeket, hang- és videofelvételeket gyűjtenek össze egy-egy község, városrész történetéhez kapcsolódva. Az európai uniós program célja, hogy bevonja az embereket a közösségük múltjára vonatkozó források gyűjtésébe.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom