Kultúra

Régi bútorok érkeznek a kastélymúzeumba

Negyven éve nyílt meg a látogatók előtt a Festeticsek keszthelyi lakhelye

Negyvenéves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, azaz a Festetics-kastély főúri enteriőrt bemutató kiállítása. A tárlat nemsokára megújul: az Iparművészeti Múzeum kiállításairól, illetve az intézmény raktárából több bútor is hamarosan visszatér Keszthelyre. A díszmadárpark a Múzeumok Éjszakája alkalmából nyitott meg a nagyközönség előtt.

A maga nemében egyedülálló a Festetics-kastély 1976-ban megnyílt, főúri enteriőrt bemutató kiállítása. Az épület az első a kastélyok sorában – fogalmazott a távirati irodának nyilatkozva Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kiállítás egykor és ma is úgy próbálja bemutatni a kastélybelsőt, mintha a látogatók vendégségbe érkeznének a hercegi családhoz, azaz egy „időutazásra” szól a belépőjük.

A múzeum megnyitásakor csak nagyon kevés olyan berendezési tárgyat és bútort tudtak bemutatni, amely eredetileg is a kastély berendezéséhez tartozott, de az utóbbi néhány évben jelentős változás történt ebben. A Sigray-örökösök számára a kormány döntése alapján számos bútort és szobrot szolgáltattak vissza, s ennek révén elindult egy másik folyamat, hogy kerüljenek vissza Keszthelyre a Festeticsek tárgyai, s erről idén már kormányhatározat is született. Az Iparművészeti Mú­zeum kiállításairól, illetve az intézmény raktárából így több bútor is hamarosan visszatér Keszthelyre, de a kisebb használati tárgyak megtalálása meglehetősen nehéz feladat, mert az 1950-es években nemegyszer hiányos leltár készült csak róluk. Az eddig azonosított húsz-egynéhány bútor között rendkívül értékes és ritka darabok is találhatók, mint a kastély egykori úrnőjének, a brit Mary Hamiltonnak készített bútorok, amelyeknek egy részét most klímavitrinben őrzik, ezért ilyet kell építeni a keszthelyi múzeumban is.

A külföldön vagy magyar árveréseken felbukkanó, a Festeticsekhez köthető műtárgyak megvásárlásában is segítséget nyújt a kormány a Forster központon keresztül, de akadnak olyan magángyűjtők is, akik ingyenes, tartós letétbe helyezték kincseiket – órákat, gyertyatartókat – Keszthelyen. Az előbbire példa az a Mary Hamiltont ábrázoló fehér márványszobor, amely néhány hónapja egy hazai árverésen bukkant fel, de vásároltak ezüstserlegeket is, s volt, hogy Lyonban szereztek be olyan eredeti kastélybútort, ami pontosan beleillik a keszthelyi múzeum enteriőrjébe, Magyarországon ugyanis ilyeneket szinte lehetetlen találni.
A Helikon Kastélymúzeum az ország egyik legkedveltebb vidéki múzeumaként ma évente mintegy kétszázezer látogatót fogad, s a májusban nyitott Amazon Házzal együtt jelenleg hat állandó kiállítást kínál: a főúri enteriőrön kívül a hintómúzeumot, a vadászati múzeumot és a modellvasút-kiállítást, továbbá a Pálmaházat kereshetik fel az érdeklődők. 

A hétvégén mutatják be Festetics György herceg jelenlétében a Fénybe zárt idő című kötetet, amely a Festeticsek és rokonságuk családi képeiből válogat hiánypótló fotógyűjteményként, és megnyílt a kastély pálmaházában a díszmadárpark is, amely élő vízi díszmadarakat mutat be.

Az ügyvezető igazgató reménye szerint a nemzeti kastélyprogram keretében még idén elindulhat egy másfél milliárd forintos újabb fejlesztés, amely leginkább a negyvenéves kiállítást szolgálná.

Az pedig szintén a közeljövő elképzelése, hogy megszüntetnék az 1980-as években megépült, a parkot keresztbe szelő közutat, hogy a mostani nyolchektáros parkhoz visszacsatolják a túloldalon fekvő húszhektáros területet. A lőszermentesítés és a bontások után a néhány évtizede még laktanyaként használt területen az 1880-as viktoriánus tervek alapján állítanák helyre a parkot, ami további hárommilliárd forintos beruházást igényel – jegyezte meg Pálinkás Róbert.


Milliárdok a hazai épített örökségre

Az elmúlt hat évben nemzeti és uniós forrásból száznyolcvanmilliárd forintot fordítottak a hazai épített örökség megmentésére, megújítására – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központ szombati avatásán. Fónagy János avatóbeszédében kiemelte: a kastélyok, várak történelmi lenyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként maradtak fenn. Trianon után nagy részük elkerült a jelenlegi ország területéről, a többit elpusztították a második világháború idején és az utána következő időszakban – tette hozzá. A vár- és a kastélyprogramban több mint ötvenmilliárdot biztosítanak az épületek felújítására, miközben a Rómer Flóris-terv a határokon túli kastélyokról, a Hauszmann-terv pedig a Budavári Palota megmentéséről szól.
(LG)