Kultúra

Párizsi kaland három részben

Vaszary Gábor harmincas évekbeli, népszerű regényének filmváltozatát jövő nyáron mutathatják be

A harmincas évek Budapestjét és Párizsát eleveníti fel Papp Gábor Zsigmond készülő tévéfilmje Ketten Párizs ellen címmel. A forgatás utolsó napján, az angyalföldi vasútállomáson a rendezővel és az egyik főszereplővel, Pécsi Ildikóval beszélgettünk.

parizs
Berta néni rendet vág a srácok közt: Sándor Péter, Pécsi Ildikó és Barna Zsombor az egyik jelenetben (Fotó: Málics Gábor)

A forgatás utolsó fázisához érkezett Papp Gábor Zsigmond háromszor ötven perces tévéfilmje, a Ketten Párizs ellen forgatása. Vaszary Gábor azonos című regénye a háború előtti Magyarország legnépszerűbb bestsellere volt. A szerző is élt Párizsban, így jól ismerte a francia fővárost és az ott élő magyarok mentalitását.

A regény két gimnazista fiú, Radonyi Laci és Pali könnyed kalandjait meséli el: a fiúk felkerekednek, csak azért, hogy Laci így tudjon tetszelegni nőideálja előtt. Az angyalföldi vasútállomáson, ahol betekinthettünk a filmkészítés folyamatába, többek között az indulás jeleneteit készítik, Papp Gábor Zsigmond – akinek korábbi munkái közül kiemelkedik a Budapest retró I–II., a Balaton retró, a Magyar retró, Az ügynök élete és A szovjet levelezőpajtás – a forgatás szünetében mesélt az adaptációról: „Régi kedvencem ez a könyv, negyven évig nem adták ki Magyarországon, 1989-ben jelent meg ismét, és a családunk nagy kedvence lett. Kézről kézre adtuk, majd a regény különböző megjegyzései szállóigékké váltak otthon. Most adódott egy lehetőség, hogy magyar irodalmi művek megfilmesítésére várnak forgatókönyveket az MTVA pályázatán, így a mi filmtervünk is támogatást kapott. Úgy gondolom, közönségfilm lesz, zseniális gárdával dolgozunk: Kardos Sándor az operatőr, és olyan szereplők formálják meg a karaktereket, mint Sándor Péter és Barna Zsobor, Pécsi Ildikó, Fesztbaum Béla, Pindroch Csaba, Elek Ferenc, Kecskés Karina, Thúróczy Szabolcs, Nagy Mari, valamint Keresztes Tamás. Dramaturgtársaimmal a történethez írtunk még néhány jelenetet, mert attól tartottunk, hogy nem tölti majd ki a meghatározott időt a film: így lesz benne egy tangójelenet, Pécsi Ildikónak egy énekes száma, amelyet a zeneszerző, Darvas Ferenc kifejezetten neki komponált” – mondta a rendező. A kalandos útról a kiéhezett főszereplők hazasürgönyöznek, de a szülők apanázs helyett a rigorózus Berta nénit (Pécsi Ildikó) küldi eléjük, hogy kiossza nekik a korábban beígért pofonokat. De nem is volt ennyire szigorú ez a Berta néni, a család titokzatos barátja, hiszen mindig ott állt a fiúk mögött, mint egy kedves távoli rokon: az őt alakító Pécsi Ildikó lapunknak arról mesélt, hogy Berta egy olyan figurája az életnek, akinek nagyon sok titka van. „A főszereplő fiúk mondják róla, hogy egyszer csak megjelent, nem tudni, honnan jött, hová megy, mindig ott van, és mindig segít rajtuk, mindenki számíthat rájuk. Számomra tüneményes figura. Egy gazdag nő, aki anyagilag is segít a fiúkon, de nem lehet tudni róla igazából semmit” – tette hozzá a színésznő.

Elképzelése szerint Berta egy fiatalkori szerelem révén került a családhoz, és Pécsi Ildikónak ez a titok is tetszett. „A boldog békeidőkben nem volt divat a válás és a házasságon kívüli szerelem, hiszen úgy tekintették, mintha ez nem létezhetne. Nem is beszél erről a családban senki, csak sejteni lehet Berta múltját. Valószínű, hogy ez a régi vonzalom, a beteljesületlen szerelem az alapja a fiúk iránt érzett felelősségének. Ez a beteljesületlen szerelem remekül eljátszható” – hangsúlyozta.

A színésznő azt is elmondta, nagyon szereti a regény adaptációját is, mert nem válik el a korszaktól, a harmincas évek világától. „Gyönyörű, nőies, komolyabb erkölcsi normák által meghatározott időszak ez, amelyben nagyon jó szerepelni. Azért csodálatos a színészet, mert az időre, amikor bebújhatunk egy másik ember személyébe, mindent elfeledünk, és teljesen beleéljük magunkat az új szerepbe és annak világába” – tette hozzá.

Humoros, jó hangulatú, Párizst és Budapestet, valamint a korabeli kávéházi életet bemutató filmet szeretnének készíteni az alkotók a regény alapján. Noha egy percet sem forgattak Párizsban, hiszen a költségvetés nem tette lehetővé, Párizst felelevenítő filmeket gyakran vesznek fel Budapesten.

„A látványt tervező Tóbiás Tímea munkája sokakat megtéveszt majd, hogy épp Párizsban vagy Budapesten járunk-e. A korabeli irodalmi életet idézve beleírtunk a filmbe egy jelenetet, amelyben József Attila és Kosztolányi Dezső beszélget egy kávéházban, mintegy tiszteletadás ez a részünkről a magyar irodalom előtt” – mutatott rá Papp Gábor Zsigmond. A háromrészes film jövőre kerül adásba, a végleges változatot májusig kell leadniuk az alkotóknak.