Páncélszekrényben őrzik a kaposvári Zrínyi kötetet

A cikk szerzője a könyvvel fotó: Bekes József

Négyesy László 1914-ben 10, míg Klaniczay Tibor és Kovács Sándor Iván irodalomtörténész, Zrínyi életművének jó ismerői az 1980-as reprint kiadású Szigeti veszedelem megjelenésekor 28 példányról tudtak, melyek közül több külföldi könyvtár vagy neves gyűjtő becses tulajdona volt. Ugyan Laczkó András a Somogy folyóirat egykori főszerkesztője a kilencvenes évek elején tanulmányt is írt róla, annak a titoknak a megoldását keresve, hogy Berzsenyi, aki nagy könyvrajongó volt - olvashatta-e ezt a példányt? A

költő Nikláról sokszor kocsizott be Kaposba ügyeinek intézésére, ilyenkor mindig könyveket is vett kölcsön. Legtöbbször német és magyar folyóiratokat, közte az Aurórát vitte magával birtokára és sokat lapozgatta Virág Benedek (szintén Somogyban született) költő Thaliáját. Laczkó úgy foglal állást, hogy valószínűleg nem volt Berzsenyi kezében a Zrínyi mű, de ezzel ellentétes vélemények is vannak, hiszen a könyv adományozója Horváth J. Elek egykori gimnáziumi igazgatónak nem régiben került elő egy 1832-es verse, amelyben Berzsenyi stílusában köszönti az akkor beiktatott somogyi főispánt. A könyv egyébként eredetileg a Somogyban is birtokokat tudó Zichy családé volt (feltehetőleg Zichy János királyi kamarásé), a kötetben található bejegyzés szerint.

Reőthy Ferenc a gimnázium igazgatója lapunknak elmondta, nagyon büszkék, hogy akárcsak a Széchenyi könyvtárnak vagy éppen a kolozsvári, zágrábi, olmützi híres tékáknak vagy éppen a londoni British Múzeumnak nekik is van egy első kiadásuk a harcban és költészetben egyaránt kiváló főúrtól Zrínyi Miklóstól. A könyv egyetlen szépséghibája, hogy valamikor az idők során valaki „kivette” az eredeti dupla címlap rézmetszetű képét. Az igazgató szerint a gimnázium neves könyvtárosa Papp Árpád költő is nagy becsben tartotta a művet és sokszor felhívta a figyelmet annak őrzésére, s alatta sokszor gyarapodott értékes kötetekkel is az archív gyűjtemény. A könyvet természetesen nemcsak a kutatók, de a diákok is megtekinthetik, ha megkérik Berend Judit könyvtárost, de sajnos az utóbbi évtizedben elcsitult ez efféle érdeklődés, pedig a gimnazistákkal ismertetik, hogy miféle becses kötete van a bibliotékának. 

Márkus Balázs a budapesti Bábel antikvárium tulajdonosa szerint nem túlzó vélemény, hogy elérhetné az ötmillió forintot is ennek a jó állapotú könyvnek az ára – ha árverésre kerülne. Nem tudjuk ugyanis, hogy eredetileg Bécsben hány példányt nyomtattak, valószínűleg kevesebbet, mint ötszázat, másrészt ez a hősi eposz a magyar irodalom egyik pillére, legjelesebb alkotása, amelyből alig három tucat létezhet napjainkban. Felbukkanása is nagyon ritka, sokszor a hiányzó részeket másolatokkal vagy kézírással egészítették ki.