Kultúra
Palotákkal bővülhet a Nemzeti Múzeum
A Pollack Mihály téren álló műemlékekben kutatóközpontokat helyeznének el – Hamarosan kiderül, milyen lesz a kert új formája
A hazai múzeumi életben vezető szerepet kell játszania a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a látogatókkal, a nemzeti közösséggel szoros kapcsolatot kell tartania, a világ magyarságához és a turistákhoz egyaránt szólnia kell, a kutatásra és a múzeumpedagógiára figyelmet kell fordítania – mondta az intézmény új főigazgatójának kinevezési ünnepségén tegnap az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán a múzeum dísztermében tartott eseményen a távirati iroda tudósítása szerint kiemelte: a közgyűjtemény nagy fejlődési lehetőségek előtt áll. Hiszen, mint mondta, hamarosan kihirdetik a Múzeumkert rekonstrukció- jára kiírt ötletpályázat eredményét, és felmerült, hogy a mögötte álló történelmi palotákkal bővüljön az intézmény, ahol a kutatóközpontjai működhetnének. Mint ismert, a Múzeumkert mögött, a Pollack Mihály téren áll a Károlyi-, az Esterházy- és a Festetics-palota, egy közelmúltbeli lakossági fórumon a múzeum egyik vezetője arról beszélt, hogy az előbbit szívesen átvennék. Most Balog Zoltán elmondta, a „terjeszkedésre” azért nyílhat mód, mert a kormány döntése értelmében az Országos Széchényi Könyvtár mégsem költözik ide, a rádió egykori épületeibe a budai Várból, bár ez volt az egyik ötlet korábban. A tárcavezető azt is elárulta, hogy Csorba Lászlóval, a most leköszönő főigazgatóval további együttműködést tervez. Balog Zoltán arra emlékeztetett: szimbolikus helyszín a múzeum, mert itt van a lépcső, amelyhez a közemlékezet a Nemzeti dalt köti, és ahol aztán Bauer Sándor tűzhalált szenvedett, a múzeumban zajlottak a felsőház ülései, itt játszottak A Pál utcai fiúk hősei, és ide helyezték el a hetvenes években a Szent Koronát is.
Varga Benedek, az új főigazgató emlékeztetett arra, hogy a múzeumügy a 20. század utolsó évtizedeiben drasztikusan átalakult. A múzeumok új szerepet kezdtek betölteni, miközben a látogatószámok robbanásszerűen megemelkedtek, az intézmények sokkal érzékenyebb és interaktívabb kapcsolatot ápolnak közönségükkel – tette hozzá. Rámutatott, hogy Európában a múzeumi hálózat már nem az állami reprezentációra törekszik, hanem a polgári társadalom művelődési eszményét testesíti meg. Varga Benedek lapunknak a megválasztása után, idén januárban azt mondta: eltérő módon, de összehangoltan kell elmondani a magyaroknak és a külföldieknek, hogy régiónk milyen szerepet töltött be Európában. Az időszaki tárlatokkal pedig a nemzetközi közönség figyelmét is fel kell kelteni. Hozzátette: elő kell segíteni, hogy a közemlékezet ne a korábbi korok tudományos eredményein és a mitikus egyéni emlékezeten alapuljon, így a mai nemzeti identitás megfogalmazásában és bemutatásában továbbra is fontos szerepe lesz a múzeumnak.
A tegnapi eseményen Varga Benedek kitért arra is, hogy tavaly 9,7 millióan látogattak el magyar múzeumokba, többen, mint ahányan a magyar színházakba vagy magyar filmek vetítéseire, ez pedig felelősséggel jár. A főigazgató úgy véli, a mai múzeumoknak reagálniuk kell a 21. századi közönség igényeire: szolgálniuk kell a „kulturális rekreációt”, miközben bemutatják a legújabb tudományos eredményeket, és felülírják az áltudományos hiedelmeket.