Pákh Imre már tárgyalna a Golgotáról

A Golgota jelenlegi tulajdonosa azt mondja, hogy jogi eszközökkel lép fel a kép védetté nyilvánítása ellen (Fotó: Hegedüs Róbert)

A műgyűjtő azt tervezi, hogy ez ellen jogi eszközökkel lép fel – ugyanakkor egy illetékes szakértő szerint sem az állampolgárság, sem pedig egy műtárgy vásárlási helye nem releváns az eljárás során, emellett Európában sem ismeretlen a védettség fogalma.

„Pozitívan ítélem meg, mert ez is mutatja, hogy a magyar kormány végre foglalkozik a Golgota sorsával. Más kérdés, hogy a bunkósbotmetódus-politika nem az én világom, és valószínű, nem is fog nálam célt érni” – mondta lapunknak Pákh Imre, Munkácsy Mihály Golgota című képének, a Krisztus-trilógia egyik darabjának tulajdonosa arról a minapi döntésről, hogy a Miniszterelnökség kezdeményezte a kép védetté nyilvánítását, miután a megvásárlásáról zajló tárgyalások kudarcba fulladtak. A leendő vásárló, a Magyar Nemzeti Bank a szakértők véleménye alapján legfeljebb hatmillió dollárt adhatna a Golgotáért, ám Pákh kilencmillióra tartja. A műgyűjtő most azt is hangsúlyozta: „A családomat a kommunisták verték, ebben nőttem fel, szóval az erőszakos hatalmi gesztusok helyett velem az fog működni, ha leülünk, és megbeszéljük a dolgokat.” Szavai szerint nagyon reméli, hogy a tárgyalóasztalnál meg tudnak állapodni a festmény áráról, ám ha nem sikerül, akkor jogi lépéseket tesz. „Európai és amerikai ügyvédek fogják megtámadni a határozatot. Abszurdnak tartom, hogy a tulajdonos ne tudja visszavinni a saját képét egy ilyen döntés miatt” – tette hozzá.

Ugyanakkor egy műalkotás védetté nyilvánítása, így külföldre csupán ideiglenesen – például kiállítási célból – elszállíthatóvá minősítése nem szokatlan, több európai országban is létezik hasonló gyakorlat. Az illetékes Forster Központ Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője, Buzinkay Péter a távirati irodának szerda este úgy nyilatkozott: sem a tulajdonos állampolgársága, sem a műkincs vásárlási helye nem releváns a védetté nyilvánítás szempontjából. A folyamatban lévő – legfeljebb három hónapig tartó – eljárás alatt ideiglenes védettséget élvez az adott műtárgy, nem vihető ki véglegesen az országból. Az eljárás ellen jogorvoslat nincs, viszont ha lezárult, akkor a döntés ellen lehet fellebbezéssel élni, lehet kérelmezni a kivitelt vagy akár a védettség megszüntetését is, végső esetben bíróságon is. Ha védett marad a Golgota, akkor a tulajdonosnak lehetővé kell tennie a festmény időnkénti ellenőrzését, illetve hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra. Emellett az államnak elővásárlási jogot is ad ez a titulus, amely azt jelenti, hogy egy esetleges adásvétel esetén az eladó és a vevő által meghatározott áron juthat a műkincs birtokába.

Pákh Imre a kilencmilliós ajánlatával kapcsolatban kijelentette, hogy állítása szerint két évvel ezelőtt a Miniszterelnökséggel szóban már megállapodott erről az összegről. A napokban tett közléséről, hogy ezért a pénzért a Golgota eladása mellett további ötvenkét Munkácsy-képet letétbe helyezne egy állami intézménynél, Pákh azt mondta, e hét elején írásba is adta ezt, ám azt a választ kapta, hogy csak a Golgota érdekli a jegybankot. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a világ legnagyobb magángyűjteménye van a birtokában Munkácsy-képekből, az alkotó életművének kezdetétől. Ezek a festmények hiányoznak a hazai múzeumokból.

Megemlítettük Pákh Imrének azt is, hogy Gerhardt Ferenc jegybanki alelnök úgy nyilatkozott: nem látták a festmény vételi dokumentumait, amelyeket ő emleget, így nem tudnak arról, mennyiért jutott hozzá valójában. A műgyűjtő válaszában azt állította, hogy az első tárgyaláson még egy kuratóriumi tag jelen volt, akinek szintén bemutatta a dokumentumokat, ugyanúgy, mint a nemzetközi értékbecsléseket, amelyek tízmillió dollár körüli összegre teszik a Golgota értékét.

A műgyűjtőnek felvetettük azt is, hogy több olyan vélemény jelent meg, amely szerint hazafiságból engednie kellene az árból. Pákh azt válaszolta: „Ami a nemzeti érzelmeimet illeti, az oktasson ki engem, aki hajlandó egy képen egymillió dollárt vagy esetleg többet bukni.” Meglátása szerint „a haza iránti érzéseit” tükrözi, hogy ingyen adta a képet megtekintésre tizenkét éven át, és hogy a többi Munkácsy-festményét is felajánlotta letétbe. Emellett furcsának látja, hogy miután tavaly nem sikerült megegyezni a trilógia másik darabjának, a Krisztus Pilátus előtt című képnek a tulajdonosával, a kanadai Hamilton Galériával, akkoriban miért nem védték le ezt a festményt. Ismert, azt az alkotást végül ez év elején vette meg a jegybank, 5,7 millió dollárért.