Kultúra
Összefogásra lenne szükség a Golgotáért
Ha meg is venné egy gyűjtő a Munkácsy-képet, valószínűleg letétbe adná, a Miniszterelnökség magyar érdekkörben tartaná
Ez most egy „ki rántja félre előbb a kormánykereket” szituáció – jellemzik egybehangzóan a névtelenséget kérő forrásaink a Munkácsy-festmény, a Golgota körüli ügyet. A Krisztus-trilógia utolsó darabját ugyanis a Magyar Nemzeti Bank szeretné megvásárolni tulajdonosától, Pákh Imre műgyűjtőtől, ám a múlt héten az árvita miatt holtpontra jutott a tárgyalás. Mint megírtuk, a jegybank a felkért szakértők véleménye alapján maximum hatmillió dollárt adhat a képért, ám Pákh kilencmilliót kérne. Lapunknak akkor a műgyűjtő azt mondta, befejezte a megbeszéléseket, legfeljebb egy új, közösen felkért, független értékbecslés következhet. Vasárnap pedig közleményében tudatta: ha június 25-ig nem születik egyezség, elszállíttatja a festményt a debreceni Déri Múzeumból, ahol jelenleg ismét együtt látható a trilógia.
Most egyik forrásunk azt hangsúlyozta, hogy a védetté nyilvánítás csak akkor működik, ha egy kép legalább ötven éve hazánkban található. „Ez adu Pákh Imre kezében, amúgy valószínűleg nem sürgeti őt az idő és a pénzszűke” – teszi hozzá. Meglátása szerint lehet olyan pont a közeljövőben, amikor a műgyűjtő arra „kényszerül”, hogy eladja a festményt. Bár forrásunk arra is rámutat: a Pákh által emlegetett orosz vevőjelölt, ha valóban létezik a vételi szándéka, valószínűleg nem a nappalijában akasztaná ki a hatalmas alkotást, nyilván letétbe helyezné egy múzeumnál. Azonban innentől igazán nehéz volna a magyar állam dolga, hiszen egy ismeretlen új tulajdonossal kellene megint tárgyalni – a közvélemény felé pedig lehetetlen volna jól kommunikálni ezt a fejleményt. Másik, a kormányzati ügyekre rálátó forrásunk ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy bizony hiába a jegybank volna a vevő, a kormányon van a nyomás: az utóbbi napok Golgotáról szóló cikkeihez érkezett internetes kommenteknél is sokan azt írják, ha stadionokra van pénz, lehetne erre is, persze igaz, hogy legalább ennyien hagynák veszni a festményt. Szerinte bizonyos mozgástere azért még van a jegybanknak és a kormányzatnak is: vagy belemennek egy újabb értékbecslésbe, amely új eredményt hoz, vagy az állam is az ügy mellé áll, és kiegészíti a vételárat, de bizonnyal Pákh is enged még valamit az árból.
Az állam megakadályozhatja a Golgota című Munkácsy-festmény kivitelét az országból, egy műkincs védetté nyilvánítása a nemzeti kultúra védelmét szolgálja - mondta Kende Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója szerdán az MTI-nek. A szakértő kifejtette: egy műkincs védetté nyilvánításának lehetősége nem kizárólag Magyarországon áll rendelkezésre, több európai uniós tagállamban van hasonló szabályozás. A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá - magyarázta. Hozzátette: amíg viszont nem adja el a műkincset a tulajdonos, addig tarthatja bárhol, csak nem viheti ki az országból, ám a védettség nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon. A jogász hangsúlyozta: a védetté nyilvánítás a nemzeti kultúra védelmét szolgálja.
A jegybank egyébként az első forrásunk szerint kiváló, elismert szakembereket kért fel igazságügyi értékbecslésre, ebből született a fentebb is említett hatmillió dolláros maximum. A becslés amúgy egyszerre történt a Krisztus Pilátus előtt című festménnyel, amelyet ez év elején vettek meg a kanadai Hamilton Galériától. Ez a nyilatkozónk úgy véli, azzal, hogy a kanadaiaktól sikerült 5,7 millióért megvenni a Krisztus Pilátus előtt című képet, a „piac” igazolta a hatmillió körüli összeget – azért az idézőjel, mert a Hamilton Galéria ajándékba kapta ezt a festményt, s ezért így is jól keresett rajta.
Az, hogy a hírek szerint Pákh körülbelül tíz éve csupán egymillió dollár körüli összegért vette meg a Golgotát – bár ő ezt rendre cáfolja –, forrásunk szerint valóban nem biztos, de információi alapján akik az ügy közelében voltak, szintén ennyi pénzről tudnak. Igaz, Pákh arról is nyilatkozott, hogy bemutatta az akkori átutalási igazolásokat az állítása szerinti 6,7 millió dolláros vételárról a jegybanknak, s így nem várható, hogy ennél olcsóbban hajlandó lesz eladni. Összességében úgy tűnik, hogy bár megmerevedni látszanak az egymástól távoli álláspontok, azért mindkét fél hagyott magának mozgásteret a megegyezéshez, de hogy ki és mennyit fog engedni, az még nem tudható.
Ideiglenes védettséget kap a festmény
A jelenleg a debreceni Déri Múzeumban őrzött Munkácsy-alkotás ideiglenes védettséget kap – írta tegnap a Miniszterelnökség a távirati irodához eljuttatott közleményében. Ennek értelmében a Pákh Imre műgyűjtő tulajdonában lévő alkotásra végleges kiviteli tilalom vonatkozik, a tulajdonos a mű őrzési helyének megváltoztatását köteles bejelenteni. Ezen felül, ha a tulajdonos el kívánja adni a festményt, az állam elővásárlási joggal rendelkezik.
„A védési eljárással a kormány azt kívánja elérni, hogy nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkörben maradjon” - emelte ki közleményében a Miniszterelnökség, de mint hozzátették: az eljárás nem akadályozza a a híres festmény tulajdonosát abban, hogy a képet értékesítse.