Opera az ember jó és rossz oldaláról

Fontos szín lesz a dalszínház repertoárján, egyrészt népoperai jellegű, másrészt pedig, Zsótér Sándor rendezésében ínyencfalat is, emellett az évad Faust-tematikájához is illik – indokolta a Magyar Állami Operaház főigazgatója a vasárnapi premiert beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón, hogy miért tűzik műsorra Carl Maria von Weber művét, A bűvös vadászt. Ókovács Szilveszter hozzátette, a mű hetven éve került le az intézmény repertoárjáról, azóta hazánkban alig volt látható. Meglátása szerint Zsótér egyedi színházművészete nem hiányozhat az intézményben látható többi, klasszikus és modern rendezés mellől.
Halász Péter fő-zeneigazgató, az előadások karmestere úgy fogalmazott: A bűvös vadász az operairodalom egyik remekműve, s azt szokták mondani, hogy Weber zenéjéből „nőtt ki” a későbbi német romantika. Ám úgy véli, hogy ez az operája különálló az életműben, más műveihez nem hasonló – e tekintetben rokonítható Bizet Carmenjével, amely a maga módján szintén unikális darab.

Zsótér Sándor arról beszélt, hogy az előadásban igyekeztek a természetfölöttit, az irracionális világot megragadni. Elmondta azt is, hogy a némileg meghúzott prózai részletek magyarul hangzanak el, új fordításban, az eredeti német ritmikusságot és rímességet voltaképp megőrizve, de másként „csengő-bongóvá” téve a szöveget.

A koreográfusként közreműködő neves táncművész, Ladányi Andrea szerepet is kapott: az ő alakjában jelenik meg Samiel, a librettó szerint „az ördög megtestesítője”. A színrevitel során azonban úgy alakult, hogy a bennünk élő rosszat testesíti majd meg, egyfajta hasonmásként, tükörképként a szereplők mellett – fűzte hozzá Zsótér Sándor –, a táncművész több más, szimbolikus alakot is megszemélyesít a színpadon. A jelmezeket Benedek Mari, a díszleteket Ambrus Mária tervezte, a változatos, hétköznapi és allegorikus ruhákba bújtatott szereplők egy különös, szándékoltan torz perspektívájú apszisszerű térben játszanak, amelyet felülről hatalmas kerék zár le, a falakon az élet teljességét ábrázoló mozaikok lesznek – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Lapunk kérdésére Ókovács Szilveszter azt mondta, a csaknem fizikai színházat idéző rendezésben abszurd elemek és gegek is lesznek, Zsótér Sándor sajátos látásmódjának köszönhetően. A furcsa alakokkal és szimbólumokkal teli előadás deus ex machina jellegű befejezéssel zárul, és sem direkt politizálás, sem „botrányos” jelenet nem lesz benne – tette hozzá. A főigazgató azt is hangsúlyozta lapunknak: az úgymond „népoperai” jelleg mellett fontos, hogy az Erkel Színházban jelen legyen az ilyen modern, elgondolkodtató rendezés is.

A bűvös vadászt először 1821-ben mutatták be Berlinben, Carl Maria von Weber az 1810-es Kísértetkönyv című művet, Johann August Apel és Franz Laun munkáját vette alapul, a librettót Johann Friedrich Kind írta meg.

A Csehországban játszódó történetben a fehér és a fekete mágia egy vadászversengés hátterében jelenik meg, de az eredeti novellát az operához több fontos pontban megváltoztatták a szerzők. Magyarországon az ősbemutató után négy évvel Kolozsváron került színre, és már az Opera első évadában, 1885-ben repertoárra került, összesen csaknem száz előadást ért meg.

Most az Erkel Színházban vasárnaptól hat alkalommal lesz látható, majd május végén a Faust Fesztivál részeként két alkalommal az Opera színpadán is bemutatkozik. Az előadások főbb szerepeiben – kettős szereposztásban – Kovácsházi István és Nyári Zoltán, Fodor Beatrix és Szabóki Tünde, Rácz Rita és Wierdl Eszter, valamint Palerdi András és Cser Krisztián látható.