Kultúra

Olvadó sajtból elfolyó órák

Salvador Dalí az alteregókeresésen és a külsőségeken túl szerette az áthallásokat is, más képekről szívesen vett át motívumokat – hangzott el a Hegyvidék Galéria előadásán

Idén lesz száztizenöt éve, hogy megszületett és harminc éve, hogy elhunyt Salvador Dalí. A festőművészről tartott előadáson csütörtök este a Hegyvidék Galériában szó esett többek között szürrealizmusról, fantáziavilágról, különcködésről és a híres, elfolyó órákat ábrázoló képéről meg az ocelotról is.

Salvador Dalí 20190112
A különc alkotó a megjelenésére is a művészete részeként tekintett (Fotó: AFP)

A katalán festőművész, Salvador Dalí életéről, művészetéről tartott vetített előadást Gimesy Péter művészettörténész, filozófus, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria munkatársa csütörtök este a Hegyvidék Galériában. Mint mondta, a szürrealizmus már a 19. század közepén-végén megszületett, tulajdonképpen Paul Verlaine és Arthur Rimbaud francia szimbolista költők nevéhez köthető, akiknek műveiben a szürrealizmus tényleges megjelenése előtt ötven évvel már felfedezhető az irányzat. A képzőművészetben és az irodalomban a fiatal művészek a valóságon túlit lelkük mélyebb, tudatalattijuk felszínre kerülésével kívánták elérni. Maga a szürrealizmus kifejezés először a költő, író Apollinaire egyik 1917-es levelében fordult elő, majd a dadaizmusból tovább lépni vágyó André Breton és művésztársai, akik Apollinaire-t egyébként is közel állónak érezték törekvéseikhez, irányzatuk meghatározására átvették e kifejezést. A francia „sur réalisme” szóból származik, amelynek jelentése „realizmus felettiség”.

A száztizenöt éve, 1904 májusában megszületett Salvador Dalí művészi tehetsége már igen korán, gyerekként megmutatkozott, hatévesen képeslapokra festette impresszionista alkotásait, és tizenöt évesen rendezte első kiállítását. Később művészetének fő alkotómódszere az alteregó, a folyamatos énkeresés lett. Nagy hatással volt rá mások mellett Hieronymus Bosch németalföldi festő, aki kedvenc alkotója volt, valamint a spanyol Goya, akinél az álarc motívuma már 1800 körül jelen volt – ezt Dalí is beépíti művészetébe.

Az álmokat, egyfajta fantáziavilágot próbált megfesteni. Legtöbb képén a valóság elemeit rendezte meghökkentő, összefüggés nélküli kapcsolatba. Az egyes részleteket mégis nagyon aprólékosan és élethűen dolgozta ki. Gimesy Péter hozzátette: az alkotó szerette az áthallásokat, más képekről szívesen vett át motívumokat.

A szürrealistákhoz 1929-ben csatlakozott, és ugyanebben az évben ismerte meg Galát, aki akkor még Paul Éluard felesége volt. Dalí azonban a szeretett nőt feleségül vette és még egy kastélyt is vásárolt neki, ahol Gala a szeretőit fogadhatta.

A világ leghíresebb festményéről, a Mona Lisáról Dalí is elkészítette a maga önarcképét 1954-ben. A különc művész mindig Dalínak volt öltözve, számára a külső is műalkotás volt. Ezt bizonyítja egy 1965-ös kép, amelyen egy ocelot társaságában látható. Gimesy az előadásában rámutatott: Dalí abban a hitben élt, hogy ő a születése előtt pont kilenc hónappal kisgyerekként elhunyt bátyja inkarnációja, és ezt az élményét Halott bátyám portréja címmel meg is festette 1963-ban.

Az Andalúziai kutya című francia rövidfilm, amelyet Luis Bunuellel készített, nem más, mint Dalí álmából vett kép – jegyezte meg a művészettörténész. Ahogy Lautréamont mondta: „olyan szép, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncasztalon”. A szürrealista, montázstechnikára épülő film bemutatóján Picasso és Breton is ott volt. Később Walt Disney-nek készített animációt a művész.

Mindenképp fontos megemlíteni Dalí kapcsán Az emlékezet állandósága – A lágy órák című festményt, amelyen a híres „elfolyó” órák jelennek meg. Gimesy elmondta, hogy a történet szerint a különc mesternek camembert evése közben jutott eszébe a bizarr forma, de hathatott rá Einstein relativitáselmélete is, amelynek kinyilatkoztatása után a fizika, elsősorban a tér és az idő, de lényegében maga az egész világ sem volt már olyan, mint korábban. Eltűnt a fix pont az életünkből, minden viszonylagossá vált. A képet továbbá a lágy–kemény asszociációk, illetve ötvösmunkák precízsége jellemzi – tette hozzá a szakember.

Utolsó fő műve a Hallucinogén torreádor 1970-ből, amelyen maga a torreádor arca és nyakkendője is felfedezhető. Dalí múzeuma szülőhelyén, Figueresben található, a kívülről tojásokkal díszített „színház” a művész sírhelye is egyben.


A művészet templomai című filmsorozat Dalíval folytatódik

Január 24-én érkezik a budapesti Uránia Nemzeti Színházba A művészet templomai című ismeretterjesztő sorozat következő része Salvador Dalí – A halhatatlanság nyomában címmel. A film a mester és a múzsája-alkotótársa, Gala életén és művészetén vezeti végig a nézőket. A január 24-i, 18:30-kor és 20:45-kor kezdődő díszbemutatókon Bodor Kata művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum munkatársa tart előadást. A portréfilm 1929-től kezdve követi nyomon Dalí életpályáját egészen harminc évvel ezelőtt, 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom