Kultúra

Német politikus: Nagy öröm Balog Zoltán bayreuthi látogatása

Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművész ad közös koncertet Liszt Ferenc halálának évfordulójára

Nagy öröm, hogy Balog Zoltán révén Németország és Magyarország közösen emlékezik meg Bayreuthban Liszt Ferenc halálának 130. évfordulójáról, hiszen a zeneszerző a közép-európai térség országait összekötő "hídember" volt - mondta az emberi erőforrások miniszterének vasárnapi bayreuthi látogatásával kapcsolatban az MTI-nek a térség parlamenti képviselője, Hartmut Koschyk.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa felidézte, hogy Balog Zoltán tavaly első külföldi előadóként vendége volt a Wagner és Liszt városaként is emlegetett település Bayreuthi kulturális beszélgetés című rangos fórumának, amelyen korábban a német politika és kultúra olyan jeles alakjai tartottak előadást, mint Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és Katharina Wagner, a dédapja, Richard Wagner műveit bemutató bayreuthi operafesztivál igazgatója.

Hartmut Koschyk elmondta: a bajorországi városban tett látogatása során Balog Zoltánra mély benyomást tett Liszt Ferenc tiszteletének kultúrája; a zeneszerző és zongoraművész életét és munkásságát bemutató múzeum, sírjának gondos ápolása és az a hagyomány, hogy halálának évfordulóján egyik lánya, Cosima Wagner - Richard Wagner második felesége - kezdeményezésére minden évben emlékmisét tartanak a Miasszonyunk kastélytemplomban. Így született a közös kezdeményezés, hogy a 130. évfordulón németek és magyarok együtt emlékezzenek meg Liszt Ferencről - mondta Hartmut Koschyk. 

Vasárnap megkoszorúzzák síremlékét, majd megtartják a misét, amelyen Balog Zoltán olvassa az evangéliumot, és este ünnepi koncertet ad két kiváló magyar zongoraművész, Ránki Dezső és Klukon Edit - ismertette Hartmut Koschyk, kiemelve, hogy Magyarország így fejezi ki köszönetét a bayreuthi templom közösségének Liszt Ferenc emlékének ápolásáért.

A politikus hangsúlyozta: Liszt Ferenc az európai kultúra egészének kiemelkedő jelentőségű személyisége, aki "hídemberként" összeköti Magyarországot, Ausztriát és Németországot, és a méltóságteljes megemlékezés is azt jelzi, hogy életművét "közös kulturális örökségként tartjuk számon".

Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművész ad közös koncertet

Kétzongorás és négykezes Liszt-zeneműveket ad elő Bayreuthban a zeneszerző halálának 130. évfordulóján tartandó megemlékezésen a Klukon Edit-Ránki Dezső zongoraművész házaspár, akik az MTI-nek elmondták: a vasárnapi templomi koncerten először a Dante-szimfónia, majd a Via crucis hangzik el. Klukon Edit elmondta: Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár kérte fel őket a koncertre, és nagy örömmel vállalták el a fellépést.

"Örülünk neki, hogy így ápolják kormányzati szinten is a németek és a magyarok együtt Liszt emlékét. Számunkra nagyon fontos a munkánk és az egész életünk során, kicsit olyan, mintha rokonunk lenne Liszt" - fogalmazott a művész. Mint mondta, a műsor összeállítását a helyszín is meghatározta és az is, hogy a koncert nyilvános, 200-300 vendéget várnak. 

Klukon Edit arról beszélt, hogy Liszt sokat foglalkozott Dantéval, az Isteni színjáték olvasásának hatására keletkezett a Dante-szimfónia, amelyből csodálatos kétzongorás változatot írt. A mű új darabja a repertoárjuknak, egy éve tanulták meg és nagyon szeretik.

Ránki Dezső hozzátette: a másik darab, amelyet a koncerten játszanak, az alkalomhoz is kötődik és az életműben szintén fontos helyet foglal el, a Via crucis, amelynek négykezes változatát 1986 óta játsszák. "Ez az egyik legfontosabb zenei találkozás, amelyben részünk volt" - fogalmazott. Hozzátette: csaknem 80 perc a két darab együtt, de úgy érzik, hogy a program a Lisztre jellemző legfontosabb dolgokat, az egész életművet átfogja. Ránki Dezső a Via crucisról elmondta: a darabot kevesen és ritkán játsszák, mert a mai napig szokatlannak számít ez a fajta megközelítése a passiónak. 

Klukon Edit hozzátette: meditatív alkotás, "nem az indulatokat és az érzelmeket, hanem inkább a ránk vonatkozó örök érvényű tanulságokat, és Lisztnek a történethez való szubjektív viszonyát fedi fel". Megjegyezte: a Dante-szimfóniát sem szokták játszani, zenekarral is ritkán, két zongorán pedig alig, pedig az egyik legcsodálatosabb mű a 19. században és nagyon modern.