Nem konzervtermékek a kirakatban

„Pekingben, Isztambulban, Zágrábban és Belgrádban nyitott új intézeteket a Balassi Intézet, s azok munkájukkal már az első évben meg tudták szólítani székhelyük közönségét. „Az első kérdés, ami felmerül, hogy miért nem korábban nyíltak ezek, hiszen annyira természetes a helyük és fontos szerepet töltenek be mind Kínában, mind a gazdaságilag emelkedő Törökországban, mind szomszédainknál – mondta el lapunknak Hatos Pál, a Balassi Intézet igazgatója. – Kifejezetten nagy az érdeklődés az intézetek iránt, létesítésük meghozta az első eredményeket is: Pekingben előtérbe került a gasztronómia és a borkultúra, de felgyorsult a Kodály-módszer iránti érdeklődés is, illetve újabb és újabb egyetemek jelzik együttműködési szándékukat hazai intézményekkel. Novemberben majd Isztambulban díszvendégként veszünk részt a nemzetközi könyvvásáron, amelynek jelentőségét mutatja, hogy tavaly Kína, jövőre pedig Németország szerepel itt. Zágrábban és Belgrádban is az országok közötti jobb megismerést szolgálják ezek az intézetek, amelyek az egymás felé törekvés otthonai lettek. Látni kell, hogy nem a kirakatba viszünk itthon gondozott konzervtermékeket. Hiszünk az együttműködésben, és nyitottságra találunk a külföldi partnerekben. Zágrábban rendeztünk már Pilinszky-estet horvát résztvevőkkel, de Isztambulban például török írók vendégszereplésével mutatunk be magyar írókat és a műveiket.”

Az igazgató kérdésünkre elmondta, hogy mára rendszeressé vált a Balassi Intézet együttműködése a hazai kreatív szféra motorjával, a Design Terminállal.

„A Gombold újra! bemutatójával indult a pekingi intézet, a berlini Cinema Totalon új animációs műfajok mutatkoztak be, míg a New York-i Northside Festival innovációs vásáron hét ígéretes hazai startup vállalkozás vett részt. A kreatív ipar jelen van tevékenységünkben és szeretnénk továbberősíteni” – hangsúlyozta Hatos Pál, aki hozzátette: „Léteznek cégek, amelyek már komoly nemzetközi sikereket arattak, de a startup lényege más: a még nem ismert, de nagy lehetőséget tartogató vállalkozásokat keressük. A jövő innovációja »bennük van«, emiatt pedig fontos, hogy itthon felismerjük: felkészültségünk, tudásunk, a magyar munka és kreativitás egyéni és közösségi szinten egyaránt szolgálhatja gazdaságunkat. Külföldön nem azt nézik, hogy honnan jönnek, hanem azt, hogy milyen minőséget képviselnek. Ugyanakkor idővel a mögöttük álló nemzeti hovatartozás felkerülhet a világ mentális térképére – ezért azonban sokat kell dolgozni.”

A Balassi Intézet jelenleg huszonnégy tagintézetet működtet a világ országaiban. „Négy pilléren áll programunk, amely külföld felé nemzetképünket szeretné erősíteni: a kortárs kulturális teljesítmények bemutatásával a kreativitást, az egyetemes magyar kulturális örökség megjelenítésével a hagyományainkat képviseljük. Nagy figyelmet fordítunk a mobilitás jelentőségére: külföldi hallgatókat hívunk a hazai felsőoktatásba és szeretnénk, hogy például a Campus Hungary-ösztöndíjjal a Magyarországon tanuló hallgatók is részt vehessenek külföldi részképzésekben a szakmai kapcsolatrendszer és a nyelvtudás erősítése érdekében. A magyar nyelvi kultúra terjesztését részben a hároméves Publishing Hungary programmal végezzük, amellyel már negyven könyvvásáron vettünk részt. ”

A magyar irodalmi jelenlétet egyre nagyobb érdeklődéssel fogadják külföldön, hiszen „Szófiában, Belgrádban, Helsinkiben és Szentpéterváron is voltunk díszvendégek. Irodalmunk világirodalmi színvonalú, de nem eléggé ismert – ezért van szükség kampányszerű részvételekre, amelyeken a fiatal, élő irodalom és a halhatatlan nagyjaink is jelen vannak.”

Áprilisban a Publishing Hungary keretén belül Fellowship programot szervezett a Balassi Intézet, ahol tapasztalatcserére hívták a részt vevő külföldi szakembereket.

„Az itt folytatott egyeztetéseknek köszönhetően növelhetjük a külföldi megjelenések számát. Több író munkájának fordítását is tervezzük, Márai Sándortól az Egy polgár vallomásai jelenhet majd meg” – összegezte az igazgató.

Nagyon jelentős hatással bírnak a külföldi irodalmi fesztiválokon való részvételek, hiszen ezeknek köszönhetően készült el például Rejtő Jenő egyes műveinek vagy Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának német fordítása.

„Jövőre a svédországi Göteborgba megyünk, amit fontosnak érzünk, mert a skandináv országok irodalmi nagyhatalmak. 2016-ban pedig Ázsia legnagyobb könyvvásárán, Tajpejben leszünk díszvendégek” – emelte ki Hatos Pál.

---

Kultúránk külföldön

A Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan stratégiai ponttá válhat, amely a valóságos Magyarországot és magyar kultúrát képviseli külföldön. A most zajló átalakítás része a Balassi Intézet hálózatának betagozódása a külképviseleti rendszerbe – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Balassi Intézethez tartozó külföldi magyar intézetek igazgatóinak tegnapi budapesti találkozóján. Kijelentette, a Balassi Intézet és a magyar külügyi diplomácia offenzívában van, új külképviseletek nyílnak, és az átalakítások nyomán a tallinni magyar intézetre a korábbinál is komolyabb szerep hárul. Emelkedhet a magyar kulturális diplomácia költségvetése, és a forrásokat egységesítik. „A 21. század, a multimédia, a digitalizáció eszközeivel kell külföldön bemutatni a magyar kultúra értékeit” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Kiemelte: jól működik az a finanszírozási rendszer, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is támogatnak kultúrdiplomáciai programokat. A politikus szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló néhány változás is azt szolgálja, hogy a magyar kultúra nemzetközi „önprezentációja” erősödjön. „Létrehoztuk a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek feladata a Magyarországon alkalmazott kreatív megoldások összegyűjtése és bemutatása külföldön. Az ösztöndíjasok Magyarországra csábításában már eddig is eredményes együttműködés zajlott” - mondta Balog Zoltán.