Müpa10: a kultúra és a közönség ünnepe

"Egy komoly-, könnyű- és világzenét, dzsesszt, táncművészetet, operát és újcirkuszt, irodalmi és filmes programokat felölelő előadóművészeti központ létrehozása Magyarországon példa nélküli, de Európában is párját ritkító vállalkozás volt 10 évvel ezelőtt. Mivel alig voltak működő példák, tulajdonképpen magunknak kellett felépíteni a központ profilját és közönségét" - magyarázta Káel Csaba, aki méltatta a folyamatban Kiss Imre szerepét. Hozzátette: az intézmény 2012-ben elhunyt első vezérigazgatójáról egy páholyt kívánnak elnevezni a közeljövőben.

Káel Csaba úgy vélte, hogy a Művészetek Palotája sajátos arculatát ez a műfaji sokszínűség és a közönséggel való folyamatos párbeszéd jelenti. "A Müpa olyan közösségi hely, ahol az előadások előtt és után is jó lenni, megosztva egymással a várakozás és az élmény örömét". A vezérigazgató szerint az olyan sikeres sorozatok, mint a zenei maratonok vagy a Wagner-napok különösen sokat tettek ennek a közösségi hangulatnak a megteremtéséért.
A Művészetek Palotájában a 2005. március 14-i megnyitó óta több mint tízezer esemény tartottak. Ezek felét a Müpa saját produkcióként mutatta be, a többi befogadott rendezvény volt. Az események 87 százaléka kulturális jellegű volt, míg több mint 1300 alkalommal használták termeiket üzleti célra. A 10 év során több mint 3800 alkalommal komolyzenei hangversenyt élvezhetett a közönség, közel 2900-szor ülhettek be táncprodukcióra, 1000 program várta a vendégeket a családi és ifjúsági sorozat keretében, közel 800-800 alkalommal vehettek részt dzsessz- és világzenei koncerteken, valamint megközelítőleg 700 alkalommal opera-, színházi vagy újcirkusz-előadás került színpadra. A nemzetközileg is kimagasló mennyiségű produkciót közel ötmillió hazai- és külföldi néző látogatta a 2005-ös megnyitó óta.

A Zeneakadémia, az Erkel Színház és a Pesti Vigadó felújításával, a Budapest Music Center és a Bálna megnyitásával szélesre tárult budapesti kínálat Káel Csaba szerint inkább lehetőségeket rejt, mint versengést okoz. Mint mondta, a helyszínek eltérő profiljuk miatt nem jelentenek konkurenciát egymásnak, sőt, kreatív együttműködéssel kiszélesíthető a minőségi kultúrára fogékony hazai közönségbázis, a külföldi turisták előtt pedig páratlan kulturális panoráma nyílhat meg.
A komolyzene, illetve általában a művészetek világában a közeljövő egyik kulcsfeladata a fiatal nemzedék megszólítása. Káel Csaba jelezte, ennek érdekében felvették a kapcsolatot az egyetemekkel, egyetemi szakkollégiumokkal, és párbeszédet, együttműködést kezdeményeztek.
"Egyrészt azt szeretnénk megmutatni, hogy a kultúra nem elszigetelt világ, hanem szorosan összefonódik olyan területekkel, mint a menedzsment, a jog vagy a nemzetközi kapcsolatok. Másrészt azt is ki szeretnénk emelni, hogy a kultúra fontos szerepet játszhat a mai ember egyik központi kérdése, az identitáskeresés terén. A kultúrára úgy gondolunk, mint életünk mindennapi, teljesen természetes szükséglete" - fejtette ki.