Kultúra

Műemlékek gondjai

Megoldatlan az értékes, védett épületek szakszerű jogi és műszaki kezelése

Több olyan feladatra is rámutat az Andrássy út 83–85. alatti épület tetőzetének leégése, amelyek építészeti örökségünk védelme és megőrzése terén hiányzó jogszabályi, intézményi és pénzügyi intézkedések azonnali megtételét kívánják – mondta lapunknak Korompay Katalin, a Budapest Világörökségért Alapítvány főépítésze. Szerinte miután a műemlékügyet Miniszterelnökség alá szervezték, talán végre rendszerbe foglalhatók a megoldás útjai.

korond
A Kodály köröndön álló palota nemrég leégett tetőzete. Meg kell teremteni a fenntartás és kezelés kereteit (Fotó: Csudai Sándor)

A Kodály köröndön álló, neorene­szánsz palota tetőzetének leégése többek között arra is rámutatott, hogy továbbra sem megoldott a szellemi és anyagi értelemben nagyértékű műemlékek szakszerű jogi és műszaki kezelése – mondta el lapunk kérdésére az esetről Korompay Katalin, a Budapesti Világörökségért Alapítvány főépítésze. Meglátása szerint, ha a tulajdonos kft. nem lelhető fel, akkor azoké a felelősség, akik ezt a helyzetet létrehozták. „Elsősorban a felső szinteket átadó, panamáiról híres korábbi kerületi vezetés és jogutódja, a mai önkormányzat a felelős, amely ha maga nem is tudta volna megoldani a már a tűz előtt is évek óta életveszélyes helyzetet, de jeleznie kellett volna ezt a fajta problémát a felettes állami szerveknek, az önkormányzati és műemléki igazgatásért felelős minisztériumoknak” – mondta a szakember. Hozzátette, hogy az állam is felelős, amely köteles ismerni a Budapesten sajnos az elmúlt huszonöt évben százával ismétlődő eseteket, mégis, a műemlékek, műemléki környezetek, műemléki jelentőségű területek, világörökségi területek esetében máig nem ad hatékony szakmai, jogi, intézményi és financiális segítséget a kiszolgáltatott és szükségképpen hozzá nem értő társasházaknak, tulajdonosoknak.

„Egyedül a túlterhelt műemléki felügyelőkhöz fordulhatnak, akik azonban nem rendelkeznek kapacitással a tanácsadás, szervezési-intézkedési segítségnyújtás terén” – mutatott rá. Emlékeztetett arra , hogy noha az Andrássy út egésze UNESCO-világörökségi terület, még sincs rá elfogadott kezelési terv, sem működő világörökségi gondnokságról nincs hír, amit pedig az UNESCO kötele­zően előír. A kezelési terv alapján ugyanis a megfelelően erős jogszabályi háttérrel és kellő felhatalmazásokkal rendelkező kezelő szervezet hatékonyan érvényesíti az értékek védelmét.

A dokumentumokban a fenntartás, a helyreállítás a felelősök, határidők és források szempontjából rövid- és középtávra ki van dolgozva, ennek végrehajtását ellenőrzi, szervezi a kezelő. Korompay arra is felhívta a figyelmet: az Andrássy út építészeti együttese fél évszázada műemléki jelentőségű területként hazai védettség alatt is állt, de városképi felújítására még nem került sor. Az új kormányzati struktúrában a műemlékügy a Miniszterelnökséghez került. Ezzel kapcsolatban Korompay Katalin azt mondta: elég magas szintre ahhoz, hogy mindezek a problémák ne csak felszínre kerüljenek és ad hoc megoldást nyerjenek. „Az a lényeg, hogy a jogi, intézményi és pénzügyi struktúrák kiépítésével a probléma, az épített értékek méltó fenntartásának rendszerszerű megoldása is megtörténjen végre, az alaptörvény előírásainak betartása érdekében” – hangsúlyozta.

Az építész úgy látja, a tornyos, manzárdablakos tető az épület egyik fő dísze volt, a harmadik emeletet és a tetőzetet mindenben – tetőidomok, kő-, bádogos és kovácsoltvas díszítmények – teljesen azonos visszaállítását a leégésért felelős tulajdonosi kör forrásaiból, állami, fővárosi és kerületi támogatással biztosítani kell. Ehhez műemléki részletképzésben járatos szakértő tervezők és kivitelezők bevonása szükséges.

Mint arról tegnap lapunk is beszámolt, Terézváros önkormányzata csütörtök esti rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy kétszázötvenmillió forintot ad a kigyulladt társasháznak az életveszély-elhárítási munkálatokra és a kapcsolódó feladatokra.