Kultúra
Mozikban a magyar–brit film
Szabad adaptáció Dragomán György könyvéből
Nem szó szerinti, hű adaptációként, hanem teljesen szabad átiratként készült el brit produkcióban Dragomán György regényéből A fehér király című film. A magyar mozikban mostantól látható alkotásról a József Attila-díjas író a távirati irodának azt mondta: nem is volt elvárható a brit forgatókönyvíró-rendező alkotópárostól, Alex Helfrechttől és Jörg Titteltől, hogy a lehető legnagyobb hűséggel tolmácsoljon egy olyan történetet, amely Erdélyben játszódik. A fehér király a tizenkét éves főszereplő nézőpontjából mutatja be egy nélkülöző, a technikai civilizációból kirekesztett közösség mindennapjait egy távoli totalitárius társadalomban. Jörg Tittel elmondta: allegóriáról van szó, nem egy valóságos országot mutatnak be, azért nem történelmi filmben gondolkodtak, mert azt akarták ábrázolni, hogy a történelem ismétli önmagát. Az edinburgh-i filmfesztiválon tavaly debütáló filmet Helfrecht és Tittel 2015 nyarán a Dunakanyarban és Etyeken forgatta, a kis költségvetésű, független filmet már több országban bemutatták.
A Marosvásárhelyen felnőtt Dragomán György a Ceaușescu-rezsim alatt átélt legpregnánsabb élményeként említette, hogy mindenki hazudott, mert az egész rendszert a hazugság működtette. „A szüleim viszont nem hazudtak nekem, hanem elmondták: csak akkor lehetünk szabadok a családon belül, ha tudjuk, hogy kívül nincs szabadság” – tette hozzá. Szerinte ugyanakkor ez illúzió, mert ehhez azt kellene tudni, hogy egyszer vége lesz, ám Erdélyben azt hitték, ez sosem következik el. Az író és a rendezőpáros egyetértett abban, hogy a film különösen a mai fiatalok számára érdekes, mert ők már egy szabad világba születtek. Dragomán szerint ha úgy tekintjük ezt a filmet, mint bevezetést a diktatúrába szabad embereknek, akkor valószínűleg aktuálisabb, mint gondolta, mert sokfelé a világban a hatalomra és nem az észérvekre támaszkodó beszédmód kerül egyre inkább újra előtérbe. A brit alkotópáros szerint a Brexit és Trump megválasztása után olyan megosztottságot élünk át a társadalomban, amit korábbi életünkben nem tapasztaltunk. „A filmünk nem ad végső válaszokat, de gondolkodásra ösztönzi a nézőket” – tették hozzá.
A Marosvásárhelyen felnőtt Dragomán György a Ceaușescu-rezsim alatt átélt legpregnánsabb élményeként említette, hogy mindenki hazudott, mert az egész rendszert a hazugság működtette. „A szüleim viszont nem hazudtak nekem, hanem elmondták: csak akkor lehetünk szabadok a családon belül, ha tudjuk, hogy kívül nincs szabadság” – tette hozzá. Szerinte ugyanakkor ez illúzió, mert ehhez azt kellene tudni, hogy egyszer vége lesz, ám Erdélyben azt hitték, ez sosem következik el. Az író és a rendezőpáros egyetértett abban, hogy a film különösen a mai fiatalok számára érdekes, mert ők már egy szabad világba születtek. Dragomán szerint ha úgy tekintjük ezt a filmet, mint bevezetést a diktatúrába szabad embereknek, akkor valószínűleg aktuálisabb, mint gondolta, mert sokfelé a világban a hatalomra és nem az észérvekre támaszkodó beszédmód kerül egyre inkább újra előtérbe. A brit alkotópáros szerint a Brexit és Trump megválasztása után olyan megosztottságot élünk át a társadalomban, amit korábbi életünkben nem tapasztaltunk. „A filmünk nem ad végső válaszokat, de gondolkodásra ösztönzi a nézőket” – tették hozzá.