Mosó Masa, Pöttyös Panni és társaik

A rajzok mentesek minden „tüntető művészkedéstől”, egyéni látásmód jellemzi őket (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az elmúlt hatvan év egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb magyar gyerekkönyv- és meseillusztrátora a száz éve, 1915-ben született és 2006-ban elhunyt F. Györffy Anna, akinek rajzain nemzedékek nőttek fel: több száz illusztrációt készített könyvek, diafilmek és gyermeklapok részére. Legjelentősebb illusztrációi (Mosó Masa mosodája, Pöttyös Panni-könyvsorozat) és diafilmjei (Hófehérke, Hamupipőke, Csipkerózsika) máig népszerűek a gyerekek és szülők körében. Az általa rajzolt könyvek több tízezres példányszámban jelentek meg.

„Ezzel a kiállítással F. Györffy Anna végre elfoglalhatja méltó helyét a magyar meseillusztráció jelenkori történetében. Azt is reméljük, hogy a tárlattal több figyelem irányul majd a magyar gyermekkultúra egyik legizgalmasabb periódusára is” – mondta lapunknak Farkas Judit Antónia, a tárlat kurátora. Hozzátette, a grafikus sikerének titka talán abban rejlik, hogy illusztrációi valóban a gyerekeknek szóltak. Meglátása szerint ezek a rajzok mentesek minden „tüntető művészkedéstől”, egyéni látásmód, ötletesség és technikai változatosság jellemzi őket. Az általa teremtett vizuális világban a múltbeli és kortárs életforma, tárgykultúra mellett egyaránt szerephez jutott a magyar népi hagyomány és motívumkincs is – mutatott rá.

Úgy vélekedett, az alkotó legendás rajzai nagyban hozzájárultak Varga Katalin mondókákat, verseket és meséket tartalmazó, Mosó Masa mosodája című helyesírás-fejlesztő könyvének sikeréhez, amelynek 1968-as első megjelenése óta napjainkig csaknem negyven kiadása jelent meg a Móra Kiadó jóvoltából. A stilizált egyszerűséggel és bájjal megrajzolt mesefigurák valósággal megelevenednek a könyv lapjain, és rendkívül sokszínű képzeletbeli világba kalauzolják a gyerekeket – mondta. A Szepes Mária által írt Pöttyös Panni-könyvekhez készült rajzok erősségét pedig szintén az adja, hogy a gyerekek mindennapi életükre, az általuk is ismert tárgyakra, szereplőkre ismerhettek, és a változó igények ellenére a mai napig sikeresek maradtak a kurátor szerint. A Grimm-mesékből készült diafilmek népszerűségét a klasszikus történetek ismertsége és a falra vetíthető szalagok előretörése hozta el, finom vonalú rajzainak, szereplői élethű vonásainak és az állatok realisztikusabb megformálásának, a karikatúraszerűen megrajzolt törpéknek, a barokk, empire és biedermeier stílusú korabeli enteriőröknek, valamint a dekoratív háttérképeknek köszönhetően még ma is szerethetők ezek a mesék – hangsúlyozta Farkas Judit Antónia.

F. Györffy Anna nem illusztrátorként, hanem ruhatervezőként, iparművészként kezdte: 1933–1935 között divattervezést tanult a Székesfővárosi Iparrajziskolában, majd egy évtizeden át a Goldberger-gyár textiltervezőjeként dolgozott, ahol magyaros mintát, gyerektextíliát, kendőt, ruhát és plakátot is tervezett, valamint apró mintás kékfestőt afrikai exportra. A meseillusztráció iránti fogékonyság és érdeklődése ugyanakkor már pályája korai szakaszában is jelen volt, elég csak a Magyar falusi gyermekek című kiadványra és a londoni megrendelésre készült Pindor nevű, pandás képeslapokra gondolni. A divat- és formatervezéstől később sem szakadt el: szabadúszó iparművészként kísérletezett kézzel festett selyemblúzok, díszgombok, kerámiatárgyak – ékszer, étkészlet, csempe – és bútorok megalkotásával, s keze nyomát egy-egy könyvborítón, előzékterven, sőt a kollázstechnikával készült gyerekrajzokon is felfedezhetjük. A mostani kiállításon az is végigkövethető, ahogy stílusa a változó igényeknek és kiadói törekvéseknek megfelelve más és más volt az ötvenes vagy éppen a hetvenes, nyolcvanas években. „Kezdetben még klasszikus vonalú, realisztikusabban megformált gyerek- és állatfigurákat rajzolt, később fokozatosan egyszerűsödött a stílusa, a formák geometrikusabbá váltak, több humor, játékosság, technikai változatosság jellemezte az illusztrációkat. Ezek az alakulások leginkább az újrarajzolt Pöttyös Panni és Pöttyös Panni naplója című könyvek rajzain érhetők tetten” – mutatott rá a kurátor. A grafikusművész munkásságával a maga teljességében első ízben ismerkedhet meg a közönség. Farkas Judit Antónia elmondta, hogy a kiállításon az alkotó családi hátterét, a művészetére gyakorolt gyermek- és ifjúkori hatásokat és az iparművészeti pályakezdés legfontosabb mozzanatait is bemutatják. A divat-, ékszer- és csempetervek, a könyvillusztrációk eredeti grafikákon, könyvekben, vázlatrajzokon és a rajtuk szereplő tárgyak mind-mind láthatók, a legismertebb munkák tematikus blokkokban.