Minőséget képviseljenek az épületek

Tizenkettedik alkalommal ünnepeljük itthon az építészet hónapját, a programsorozatot Bojár Iván András művészettörténész, az Octogon építészeti és dizájnmagazin korábbi főszerkesztője kezdeményezte. Október első hétfője ugyanis az építészet világnapja. Az évfordulót Magyarországon 1988 óta ünnepeljük, de a szakma képviselői úgy találták jónak, hogy szükség van egy hosszabb időszakra is, amely e terület köré szerveződik. Nagy Bálint Ybl-díjas építész, a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője lapunknak arról beszélt, hogy évek óta önálló fesztiváljelleggel működik ez a programsorozat országszerte, az elmúlt néhány évben azonban a hangsúly a FUGA irányába tolódott el.

„Miközben az idén körülbelül tíz építészeti eseményről tudunk az évforduló kapcsán, a FUGA-ban októberben húsz program szerveződik az évforduló köré. Mindenekelőtt a gazdasági helyzet lehet az oka ennek, hiszen korábban komoly kormányzati támogatás volt a programsorozatra, most meg annyit tudunk szervezni, amennyit a saját munkánk mellett képesek vagyunk kiszorítani belőle” – fogalmazott az építész.
Öt év alatt egyedülálló össz-művészeti központ épült a FUGA köré. Az építészet mellé szerveződnek a társművészetek, mint a komolyzene, a színházi és a képzőművészeti programok. A szervezőknek sikerült létrehozniuk az elszigetelt, szakmai berkeken túllépő kommunikációt a civilek és az építészek között, amelyre itthon korábban nem volt még példa.

„Az elmúlt évek azt mutatják, hogy a központ látogatóinak nagyobb része civil érdeklődő. Meggyőződésem, hogy több tízezer budapesti lakos van, aki életében először itt látott építészeti rajzot mint műalkotást. Az építészetnek mint művészetnek ugyanis Magyarországon nem alakult még ki a saját közönsége. Vannak országok, amelyekben évtizedek óta léteznek jól működő építészeti központok. Franciaország vagy Amerika ilyen, de jó példa erre Ausztria is, ahol már saját közönségük van az ilyen kiállítótereknek. Arra gondoltunk, hogy ha a komolyzenének, az irodalomnak megvannak a látogatói, és őket be tudjuk hívni a házba, akkor megmutatjuk nekik az építészetet is” – magyarázza Nagy Bálint. Mint mondja, három kiállítást is szerveztek a téma köré. Itt láthatók most a 2015-ös Építészeti Nívódíj kitüntetettjeinek munkái, de a kortárs magyar építészet egyik legprogresszívabb alakjának tartott Bán Ferenc Kossuth-díjas építész alkotásait is tárlat mutatja be.

A FUGA vezetőjét arról is kérdeztük, mi a véleménye a historikus városszövet megtartása mellett érvelők és a progresszív gondolkodók örök vitájáról. Az építész hangsúlyozta, noha igen karakteres álláspontot képvisel e témában, a központ irányítójaként egyetlen válogatási elve az, hogy minőséget képviseljenek az épületek. Hozzátette, azzal a szabályzattal például nem tud egyetérteni, hogy Magyarországon nem épülhet felhőkarcoló, hiszen így a magyar szakma el van zárva annak a lehetőségtől, hogy e területen is felmutasson valamit.

Hogy miként értékeli a civilek fellépését, kiállását adott épületek megmentése kapcsán, vagy éppen tervezett ingatlanok megépítése ellen, Nagy Bálint azt mondta, nem tekinti egyértelműen pozitívnak az ilyen akciókat. „A nagy teremben, Bán Ferenc építész munkái között világszínvonalon is kiemelkedő, nagyszabású vizes szobra tekinthető meg. Az Életfa elnevezésű szökőkút Nyíregyházán a városi önkormányzat támogatásával készült, három év után egy pár száz fős aktív ellenzőcsoport pedig lebontatta. Hihetetlen művészeti érték semmisült meg, kétszáz konzervatív embernek nem tetszett az alkotás” – emlékeztetett. Elismerően beszélt a 4-es metró rendszerének létrehozásáról, amelyet a nemzetközi sajtó is rendszeresen méltat. Telitalálatnak nevezte az ELTE holokauszt-emlékművét is.