Mély átélés és elsöprő dinamika

Akkor robbantak be a kétezres évek elején, amikor a Linkin Park és a Limp Bizkit újradefiniálta a nu-metal műfaját, azonban míg előbbi lemezről lemezre egyre több elektronikus hangzással a monumentalitás felé törekedett, Fred Durst csapata pedig izomból igyekezett menőnek tűnni, addig a Papa Roach hamar levetette magáról a direkten divatos műfaji elemeket, a csapat a harmadik lemezüket, a Lovehatetragedy-t követően – amelyen olyan MTV, sőt még a Viva Tv által is agyonjátszott slágerek sorakoztak, mint a Time And Time Again vagy a She Loves Me Not – még a rapbetéteket is elhagyták és a dalaik fokozatosan a hagyományos rock irányába mozdultak el. Talán ennek is az eredménye, hogy nem váltak soha arénás főfellépővé, de ugyanennek köszönhető részben az is, hogy nem koptak ki a köztudatból, mint a korszak számtalan más hasonló hirtelen befutott bandája és a mai napig, tizenöt évvel a műfaji klasszikusnak számító Infest című albumuk megjelenése után is a világ legnagyobb fesztiváljain mozgatnak meg hatalmas tömegeket, de önálló fellépéseiken is többezres nézőszámot produkálnak.

A sikerük titkát talán leginkább Benji Webbe, az idén nyáron szintén hozzánk látogató Skindred frontembere fogalmazta meg legjobban, amikor egy interjú során arra a kérdésre, hogy miért éppen Jacoby Shaddix-szel készítettek közös számot, azt válaszolta, hihetetlen átélés érződik az énekes hangjából. És valóban: a Papa Roach lírai hangvételű, melankolikusabb dalaiból sem a világfájdalom árad, hanem sokkal inkább energiával duzzadó, lelkesítő erővel hatnak. Mindez a lemezeiken is tökéletesen átjön, a csapat azonban az élő fellépéseiken van igazán elemében, Jacoby ugyanis a teljes szintér egyik legjobb frontembere, aki végtelenül dinamikus és szórakoztató előadásmódjával a kevésbé emlékezetes dalokat is olyan vehemenciával adja elő, hogy az adott pillanatban azt is elhisszük neki, hogy a műfaj legnagyobb slágerét halljuk.

Vannak együttesek, akiknek a neve kitörölhetetlenül összeforrt egy-egy dalukkal és hiába jelentetett meg a Papa Roach is nyolc albumot, az Infest és az azon szereplő Last Resort és Between Angels and Insects árnyékából soha nem fognak kitörni. Mindezt Jacoby Shaddix azonban egyáltalán nem bánja, mint az említett lemez megjelenésének másfél évtizedes jubileumi koncertkörútja kapcsán egy interjúban elmondta, a legtöbb zenész a fél karját odaadná, hogy akár egyetlen ezekhez hasonló klasszikussal büszkélkedhessen. A csapat első alkalommal 2010-ben a Szigeten lépett fel nálunk, azóta azonban rendszeresen visszatérnek nyaranta a különböző hazai fesztiválokon, június 14-én azonban a budapesti Barba Negra Trackben önálló klubkoncertet adnak majd, így valószínűleg nem csupán a legnagyobb slágereik, illetve a turnénak apropót adó F.E.A.R. című, idén megjelent új albumuk néhány szerzeménye csendül majd fel, hanem jó néhány korábbi, csak ehhez hasonló alkalmakkor játszott dal is.