Megújul a Bakáts téri templom

Ybl Miklós a neoromán formakincshez nyúlt vissza, ami ritka tett az életművében (Fotó: Katona László)

A tágabb értelemben vett belváros egyik legjobb arányú és hangulatú helyszíne a Belső-Ferencvárosban lévő Bakáts tér. A remek házakkal szegélyezett terület közepén, sűrű fák mögött igazi rejtett érték található. A több mint egy évtizedes építkezés után 1879-ben felszentelt Assisi Szent Ferenc-templom Ybl Miklós alkotása, a száznegyven éves elszürkülés és beázások miatt már jó ideje sürgető a felújítása. Nemrég megkötötték a rekonstrukcióra szóló kivitelezési szerződést, amint a kerület portáljának híréből kiderült, a munkaterületet a napokban át is adták. A közbeszerzési értesítő szerint nettó 933 millió forintból többek közt a gépészetet, az elektromos hálózatot, a tető héjazatát és a padlóburkolatot is kicserélik, új vízszigetelést készítenek, restaurálják a történeti lakatosmunkákat és ablakokat-ajtókat. Érdekességként talajszint alatti bővítést is építenek, ez vélhetően az apszis és a kereszthajók alatti altemplom területének növelését jelenti. Mindemellett a közvetlen környezetében füvesítenek, cserjéket és fákat is ültetnek, míg másokat átültetnek innen. A beruházás egyébként a 2020-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészülésnek köszönhető, a kormány által biztosított több milliárd forintos program részeként újul meg többek között a szintén elfeketedett Egyetemi templom is az V. kerületben.

Az önkormányzat pedig a tervek szerint a teret alakítja át, gyalogosbaráttá téve, a templom előtt díszburkolattal, még talán szökőkúttal is, bár a főváros pályázatán az előzetesen igényelt összeg felét, 250 millió forintot nyertek el e célra.

A főként neoreneszánsz palotáiról és középületeiről, illetve romantikus stílusú templomairól ismert Ybl Miklós a Bakáts téri templomnál a neoromán formakincshez nyúlt (Steindl Imre, a másik pályázó neogótikus tervet készített), ami meglepő döntése volt és az életművében ritkaságszámba megy, amint a Látóhatár Kiadónál megjelent Ybl összes című kötetben is olvasható. Ez, ellentétben más, későbbi neoromán alkotásokkal, szabadabban merít a stílus elemeiből, az eklektika jegyében. A kereszt alaprajzú, rendkívül részletgazdag alkotás öt tornyot kapott, a legnagyobb természetesen az összetett motívumrendszerrel díszített harangtorony, amely a nyugati oldalon található, tövében a főbejárat bélletes kapujával. A falmezők vörös téglából, a pillérek és különböző keretezések sóskúti kőből készültek. Az 1867-től többszöri megszakítással épített templom végül Erzsébet királyné, Sisi védnökségével és jelentős támogatásával készülhetett el, ezért a felszentelést a Ferenc Józseffel ünnepelt ezüstlakodalmukhoz igazították.

Egykori belső díszítőfestésének, több freskójának és a színes üvegablakoknak a rekonstruálásáról nincs hír. Utóbbiakat az Ybl Miklós építész 1814–1891 című tanulmánykötetben olvasható elemzés szerint Lotz Károly, illetve Than Mór alkotta, főként Árpád-házi szentjeinket ábrázolva. Javarészt a második világháborúban semmisültek meg, bár a Szent Erzsébetről készült alkotás már korábban, az altemplom mennyezetén viszont megmaradt az eredeti díszítés. A Magyar Nemzeti Galériá­ban megvan az összes eredeti karton, kettejük további falfestményei és képei egyébként megúszták az eltelt évtizedeket. Ezek programja a templom stílusához hasonlóan szintén különleges: először jelent meg itt világi személy konkrét történelmi esemény ábrázolásán, hazai szakrális térben. Jelesül Hunyadi János, akinek halálát és utolsó áldozását örökítette meg Than Mór, bár csak legendákból ismert a történet. Amint a tanulmány a festmények és freskók kapcsán rámutat, a templomépítő és a díszítést koordináló bizottságok változtatási igényei miatt az itteni alkotások nagy része üressé, didaktikussá vált. A testületek ugyanis sokallták a képek naturalizmusát, és inkább részletgazdagságot, valamint „eszményibb felfogást” vártak el.