Kultúra
Meghalt Makk Károly
A rendező 92 éves volt

Cserhalmi György: egy világ ment el megint
"Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint" - emlékezett a szerdán elhunyt Makk Károly filmrendezőre a több filmjében is szereplő Cserhalmi György színművész.
Cserhalmi György az MTI-nek elmondta: nagyon megrázta, a "székhez szegezte" a Makk Károly halálhíre.
"Hála istennek sokat dolgoztunk együtt" - idézte fel a színművész, hozzátéve: "Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint... azt érzem, amit Bacsó Péter vagy Jancsó Miklós halálánál éreztem".
"A világnak egy olyan pótolhatatlan része ment el, amit csak ő tudott" - méltatta Makk Károly művészetét.
Cserhalmi György Makk Károllyal közös filmjeik közül az elsőt idézte fel. A Hunyady Sándor elbeszélése, Örkény István és Bacsó Péter forgatókönyve alapján készült, Egy erkölcsös éjszaka című filmdráma szerepelt az 1978-as cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában.
"Ez egy olyan mozi, amelyet a mai napig is bármikor, bárhol a világon meg lehet nézni" - szólt első közös munkájukról.
"Aki valaha látott tőle egy filmet, az pontosan tudja, mekkora veszteség érte a magyar filmet... rettenetes nagy veszteség" - emlékezett Makk Károlyra Cserhalmi György
Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek.
Makk Károly Berettyóújfaluban született 1925. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került.
1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán "suba alatt" levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.
Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. 1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang.
Műsorváltozással tiszteleg a rendező életműve előtt a közmédia
Műsorváltozással tiszteleg a szerdán elhunyt Makk Károly filmrendező életműve előtt este a közmédia.
A műsorváltozás a Duna, a Duna World, az M5 és Kossuth csatornák műsorrendjét érinti.
A Dunán Makk Károly legismertebb filmje, a Liliomfi látható este 20.35 órakor, a Duna World-ön 22.35 órától újra képernyőre kerül a Nagyok című portréműsor, az M5 csatorna pedig a Szerelem című filmet tűzi műsorára 21.10 órai kezdettel.
A Kossuth rádió a Belépő című műsorában, valamint egy portréműsorral emlékezik a nagyhatású filmművészre.
A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt).
Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire rangos irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. Negyvenöt évvel később 2016-ban újra bemutatták a 69. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű programban.
Koltai Lajos: "tűzzel telve ment el"
Makk Károly "tűzzel telve ment el", éppen azon gondolkodott, hogy új filmet kellene forgatni - mondta el az MTI-nek Koltai Lajos a Kossuth-díjas filmrendezőt méltatva.
Makk Károly néhány hete beszélt neki a terveiről. Nyaralójában egy kupac papír közt bukkant egy nagyszerű forgatókönyvre, "ezzel kezdett el foglalkozni, ennek tüzében égett most" - fogalmazott a filmrendező, operatőr.
Koltai Lajos nagy formátumú, vállalkozó kedvű emberként jellemezte egykori tanárát, aki merte vállalni a kockázatot, próbált újítani. Életszeretettel teli figura volt, "aki nem csak egyszerűen imádta az életet: kevesen értenek hozzá, hogyan kell igazán jól élni, de ő tudta" - méltatta őt.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965 és 1970 között Makk Károly is tanította Koltai Lajost. "Elképesztő filmjeiből ismertük meg, amit ő tudott. Rengeteg fantasztikus filmet csinált, nemcsak az induló alkotások, a Liliomfi volt ilyen. A Szerelem, a Megszállottak is nagy erejű művek" - fogalmazott.
"Amikor elkezdett egy filmet, mindig azt mondta: az ember feltűri az inge ujját és nekiáll. Csak neki kell állni a következő feladatnak, bármi legyen is az, az ember megcsinálja" - emlékezett vissza Koltai Lajos.
Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek, hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt.
Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.
Az MTI-nek 90. születésnapja alkalmából adott interjúban azt mondta, több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg. Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást. Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet "meglehetősen erősnek" érzett, azonban az akkori kultúrapolitika az alkotást nem tartotta "elég humanistának", a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. "Most akkor kinek higgyen az az ember" - tette föl a kérdést.
Jordán Tamás: Színes, érdekes és fontos személyisége volt a magyar kultúrának
"Makk Károly rendkívül színes, érdekes és fontos személyisége volt a magyar kultúrának, kiváló világlátással és utolérhetetlen humorral" - emlékezett vissza Makk Károlyra Jordán Tamás színész, rendező.
"Az utóbbi néhány évben szoros barátság fűzött hozzá, sokszor találkoztunk, és annyira a bizalmába, barátságába fogadott, hogy a 90. születésnapi ünnepségét a Müpában velem rendeztette meg. Akkor végigvettük az egész életpályáját" - idézte fel az MTI-nek a művész.
A 2015-ös előadáson ismert színészek, zenészek meghatározó pillanatokat ragadtak ki Makk Károly életéből, és zenével, verssel, személyes történetekkel, bejátszásokkal idézték meg csaknem hét évtizedes munkásságát.
Jordán Tamás megrendülten emlékezett vissza Makk Károly Szeretni kell című lebilincselő és mgragadó életrajzi könyvére is, amelyet "nagyon élvezetes olvasmánynak" nevezett. A kötet a filmrendező 90. születésnapjának tiszteletére jelent meg.
1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975-től egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el. Számos nemzetközi filmes díj birtokosa volt, 2016-ban Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját kapta meg.
2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell - Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét.
Szirtes Ági: "csodálatos művész volt, halála nagy veszteség"
"Csodálatos ember volt, csodálatos művész, halála nagyon nagy veszteség" - emlékezett a filmrendezőre Szirtes Ági színművész.
"Számomra olyan, mintha apám most másodszor is meghalt volna" - mondta a Kossuth-díjas színésznő. "Nem tudom dicsérni őt, mert méltatlan lenne" - mondta az MTI-nek.
Kitért arra is, hogy apja, Szirtes Ádám és Makk Károly nagyon jó munkakapcsolatban voltak. Az akkor még segédrendező, "fullajtár" Makk Károly szervezte be apját próbafelvételre a Talpalatnyi föld című filmhez, amelynek végül megkapta a főszerepét.
"Nekem is volt szerencsém vele dolgozni, először még főiskolásként. Az első komoly szerepemet az általa rendezett Egy erkölcsös éjszakában játszottam, a cselédlányét. Később is volt szerencsém együtt dolgozni vele" - emlékezett Szirtes Ági, akit Makk Károly 2015-ben fel is köszöntött a színésznő 60. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen a Katona József Színházban.