Kultúra
Még egy fölösleges gengsztersztori
Legenda: a hírhedt londoni Kray fivérek életéről készült film súlytalan lett
Forgatókönyvíróként azonban annál inkább jeleskedett, elég csupán James Ellroy szövevényes regényének Oscar-díjjal jutalmazott adaptációját, a Szigorúan bizalmast kiemelni. A Legendával azonban Helgeland ismét a kamera mögé ült és visszatért korábbi gengsztertematikájához. Míg az első munkája a korszak jellegzetességeit magán hordozva hamisítatlanul a kilencvenes évek gyermeke volt, addig friss műve igazi huszonegyedik századi darab – kár, hogy mindezt ezúttal igencsak pejoratív értelemben kell érteni. Nem szerencsés egy film stílusa kapcsán Guy Ritchie nevét felemlegetni, hiszen a brit rendező a karrierjét inkább más alkotók másolásának köszönheti, de népszerűségéből adódóan tagadhatatlanul meghatározóvá, trendteremtővé vált. Helgeland pedig látványosan próbálja átemelni Ritchie könnyed, de a hangulatváltásai miatt meglepő és dinamikus stílusát, ugyanakkor a Legenda mindemellett régimódi, elegáns stílusával nagyon szeretne Scorsese klasszikus eposzaira is hasonlítani. Ez a recept pedig eleinte tökéletesen működőképes, érdekes módon azonban a film a második felére szétesik, az amúgy Helgeland erősségét jelentő forgatókönyv miatt.
A történet valós eseményeken alapul, hasonlóan számos más ilyen alkotáshoz. A jóképű Ron és teljességgel kiszámíthatatlan, erőszakos ikertestvére, Reggie Kray szegény családból származó fiatalok, akik a hatvanas évek végén felküzdötték magukat a londoni alvilág élére. De ahogyan az lenni szokott, minél nagyobbra próbáltak nőni, annál inkább kicsúszott az irányítás a kezükből. Nem kérdés, hogy idővel Tom Hardy Oscar-díjat fog kapni, hiszen generációjának egyik legkarakteresebb színésze, aki tehetségét számtalan kiváló alkotásban bizonyította korábban: a két teljesen különböző karakterű, egymással gyakran konfrontálódó ikerpár kettős szerepében ezúttal is ő film motorja. A sármos, határozott és a testi erejét gyakran fitogtató, valamint az egyszerre vicces és félelmetes testvér szerepében is tökéletesen meggyőző. A problémát inkább az jelenti, hogy egyik figurája sincs elég jól megírva, a viszonylag laza hangvételű tálalás pedig nem könnyedséget, hanem sokkal inkább súlytalanságot ad. Vitathatatlan, hogy Helgeland művének vannak nagyon erőteljes pillanatai, de képtelen kiemelkedni ebből a számtalan felejthetetlen klasszikust kitermelő műfajból.
Legenda
Színes, magyarul beszélő angol thriller, 131 perc, 2015
Rendező: Brian Helgeland
6