Mária Magdolna temploma

Libetbánya 14. századi plébániája az elhagyott öregtemetőben (a szerző felvétele)

Breznóbánya az ismertebb helység közel harmincezer lakosával, ám régi építészeti emlékekben szegényes. A csendes Libetbánya ezerfőnyi népességével és szép fekvésével idilli lakó- és kirándulóhely. Breznó turisztikai attrakciója az öreg, húsz kilométer hosszú keskenyvágányú vasút, míg Libetnek három temploma, bányászkápolnája, középkori eredetű városháza és történeti múzeuma van.

A Breznó helynév szláv eredetű: a berezina nyírfát, nyíres erdőt jelent. Őskori eredetű település, a határában bronzkori leleteket találtak, egykori lakói aranyat és ezüstöt bányásztak. A mai helység alapítói a tatárjárást követő években német ajkú betelepülők voltak, első ízben IV. Béla király 1265-ben keltezett oklevele említette őket, 1380-ban I. (Nagy) Lajos királytól nyertek bányaszabadalmat, a muzeális oklevélen Brizna név olvasható. Lakói 1488-ban Mátyás királytól évi négy országos vásártartási kiváltságot kaptak, s a település 1655-ben elnyerte a szabad királyi városi címet. Iparos céhei a 17. században alakultak meg, vas- és kohóüzemei a 18. században indultak fejlődésnek, ám 1779-ben tűzvész pusztította a várost, házainak nagy része elhamvadt.

A tágas, jellegzetesen bányavárosi formájú főtér egyetlen régi épülete a városháza. Előzménye a 16. századi reneszánsz korszakra nyúlik vissza, a különálló várostorony 1830-ban készült el. A város egyetlen középkori műemlékrészletére a tér fölötti domboldalon bukkantunk: a 14. századi plébániatemplom félnyolcszög-záródású, támpilléres, csúcsíves ablakú szentélyére, amely most halottas kápolnának szolgál.

Libetbánya régmúlt történelme kevésbé jelentős, mint a társáé, a város építményei mégis sokkal értékesebbek. A megszokott formájú, „bányász” jellegű piac elsőként az 1379-ben kelt, Nagy Lajos király adományozta oklevélben szerepelt, Lubetha névalakban. Öt évre rá Mária királyné megerősítette kiváltságait, 1405-ben és 1434-ben Luxemburgi Zsigmond király felmentette a város polgárait az adófizetés és az egyházi dézsma alól. Borbála királyné még a vámmentességet is megengedte részükre, a nagylelkű gesztus mögött az arany- és ezüstbányák jövedelme lapult, amelyre nagy szükség volt a folytonos európai háborúkban.

Aztán 1433-ban huszita cseh és lengyel martalócok támadták meg, amint más helyeket is a Garam-vidéken. Őket is a Felvidék aranya, ezüstje csábította. Az 1458-ben trónra lépett Mátyás király az egész országra kiterjesztette a szabad mozgást, Libetbánya polgárait 1470-ben felmentette az adófizetés alól. A 16. század derekán, a török veszély láttán négy saroktornyos várat építettek a város délnek néző dombján, a fölötte levő templomot kőfallal vették körül. A 14. századi plébániai egyháza könnyen megtalálható az elhagyott öregtemetőben. Titulusa Szent Mária Magdolna. Hatalmas, háromemeletes harangtornya, hosszúkás, sűrűn támpilléres hajója-szentélye, csúcsíves ablakai viszonylag jó állapotban vannak. Nemrégiben az apszis északi oldalán, régészek által feltárt vakolat alól Szent László király sodronyinges, kardos freskója bukkant elő.

Reneszánsz stílusú a 16. századi, emeletes, középtornyos városháza, belefér a városi múzeum és a szolgálati intézmények is. Címerpajzsán keresztbe tett bányászkalapácsok jelképe emlékeztet a nehéz, kézzel végzett ércfejtésre. A gondozott park mentén gyorsan végigsiető Hutna-patak hídján túl a 19. század végén épült az új evangélikus templom; a hosszú utca egyemeletes, tágas kapus házai műemléki védelem alatt állnak. Libetbányán 2011-ben 1074 lakost számláltak.

Ezzel befejeztük a hét Alsó-Magyarországi királyi bányaváros történetét, sorozatunkat Hont vármegyében folytatjuk.