Kultúra
Maria Callas, a primadonna assoluta negyven éve hunyt el
Évforduló
Miután visszaköltöztek Görögországba, Elvira de Hidalgo spanyol szoprán növendéke lett, az athéni operaházban 1942-ben aratta első sikerét a Tosca címszerepében. A Veronai Arénában 1947-ben, a milánói Scalában 1950-ben debütált, Tullio Serafin karmester és Luchino Visconti rendező segítette a fejlődését. A New York-i Metropolitan Operában 1956-ban lépett fel először a Norma címszerepében. Ezekben az években volt a pályája csúcsán, háromoktávnyi hangterjedelme és a drámai szoprántól a koloratúrszopránig terjedő képességei mellett a színészi játékával is kiemelkedett. Legnagyobb vetélytársa Renata Tebaldi volt, rivalizálásuk az operabarátokat is megosztotta. Az ötvenes évek végére az egészsége megrendült, a túlzásba vitt fogyókúrák és a túl sok éneklés miatt, később magánéleti válságok is sújtották. Az utolsó színpadi szerepe 1965-ben volt, Londonban játszotta Toscát, ez után csak koncerteket adott, 1974-ben lépett fel utoljára. Élete végén Párizsban élt, halálát a hivatalos jelentés szerint szívroham okozta, de sokak szerint öngyilkos lett. A magyar operaénekesnő, Sass Sylvia is járt nála néhány évvel halála előtt, visszaemlékezése szerint órákon át beszélgettek a Traviata címszerepéről. Callas halálának idei évfordulóján a Scala kiállítást rendez, s megjelenik a Callas Live című albumcsomag, amely negyvenkét előadás felújított élő felvételeit tartalmazza.