Májustól építenék a lovardát

Az egykori lovarda a legelső a helyreállítandó részek közül (Forrás: Közti Zrt.)

Már májusban megkezdődhet az egykori lovardaépület újjáépítése a budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemének részeként – közölte tegnap L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára. A projekt miniszteri biztosa a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének tegnapi ülése előtt a távirati iroda tudósítása szerint bejelentette: lezárult a közbeszerzés, az öt ajánlat kiértékelése e hónap végéig tart majd.

A politikus felidézte, hogy a közelmúltban hárman kiléptek a testületből, ez „rendkívül izgalmas polémiát eredményezett” a sajtóban és a szakmai fórumokon. Új tagként Visy Zsolt régész, Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója és Benyó László műemlékvédelmi szakmérnök csatlakozott. Az államtitkár hangsúlyozta: a királyi palotába minisztériumok nem fognak beköltözni, ott palotamúzeumot alakítanak majd ki, így a Budapesti Történeti Múzeum foglalhatja el az épület többi szárnyát is, míg a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár korszerű, új otthont kap. Mint ismert, előbbi a Városligetben, a Petőfi Csarnok helyén, utóbbiról pedig még nem döntöttek, de úgy tűnik, a Magyar Rádió kiürített józsefvárosi ingatlanába költözhet.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy megtörtént a Csikós-udvar régészeti feltárása és geodéziai felmérése, a lovarda mellett egykor állt főőrségi épület és a Stöckl-lépcső engedélyezési tervei is elkészültek, így rövidesen indulhat ezekre is a közbeszerzési eljárás. Arról is beszélt, hogy jó ütemben halad a Szent István Terem rekonstrukciójának előkészítése: megkötötték a szerződést a Zsolnay-gyárral, és zajlik a textiles közbeszerzés előkészítése. Megjegyezte, hogy a visszaépítés komoly tudományos háttérmunkát igényel, amely kötetek formájában publicitást kap, ahogy a Nemzeti Hauszmann Terv honlapján és kiadványain keresztül a nyilvánosság is nyomon követheti majd a projektet.

Közlése szerint a projekt eddigi elemeit márciusban új kormányhatározat egészítette ki, ez egymilliárd forintot rendel a lovardát kiszolgáló istállóépületre, valamint nyolcszázmilliót a szintén itt álló Karakas pasa tornyának rekonstrukciójára. A Palota út–Csikós-udvar–Hunyadi-udvar közötti akadálymentes közlekedési tengely létesítésére, valamint a két udvar közötti, támpilléres várfal újjáépítésére 1,5-1,5 milliárd forintot biztosít a kormány – tette hozzá. A Csikós-udvar alatti mélygarázst várhatóan a nyárig átadják, a beruházás következő ütemén már dolgoznak, ezt majd a Miniszterelnökség használhatja.

L. Simon László beszélt a 2017-es költségvetés terhére elvégezni kívánt beruházásokról is. Forrást szeretnének többek között a krisztinavárosi szárny – az F épület, ahol az Országos Széchényi Könyvtár működik – homlokzati rekonstrukciójára, nyílászárói-nak cseréjére és tetőrekonstrukciójára. Tervezik a déli kert, a gyilokjáró, a Buzogány-torony felújítását és látogathatóvá tételét is. Utóbbiról az államtitkár azt mondta: a szocializmus idején épített, ebben a formájában a középkorban sosem létezett tornyot meghagyják így, mert a budapestiek mára megkedvelték. Közlése szerint a palota rekonstrukcióját azért az F épülettel kezdik, mert ott nem történt olyan súlyos átépítés, mint másutt, így gyorsan látványos eredmény érhető el, és nem kell hozzá kiköltöztetni az Országos Széchényi Könyvtárat sem. Ezen ütem részeként további régészeti feltárásokat végeznének a nyugati és a keleti oldalon is, valamint támfalakat újítanának fel, illetve lebontanák a Magyar Nemzeti Levéltár melletti építményt, ahol L. Simon tájékoztatása szerint azbesztmentesítésre is szükség lesz.