Liszt, Bartók és más formabontók

A Budapesti Fesztiválzenekar ma esti koncertjén – Kim Kashkashian betegsége miatt – a virtuóz hegedűs-brácsás, Julian Rachlin játssza Bartók Béla Brácsaversenyét a Művészetek Palotájában. Az esemény a harminchatodik Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóestje. A litván művész karrierjében olyan karmesterekkel dolgozott, mint Sir Neville Marriner, Zubin Mehta vagy Yehudi Menuhin. Kamarapartnerei közt találjuk többek között Martha Argerichet, Jurij Basmetet, Gidon Kremert, Mischa Maiskyt és Msztyiszlav Rosztropovicsot.
A fesztivál komolyzenei kínálata hagyományosan erős: Beethoven III. zongoraversenyének szólistájaként lép fel április 12-én a Müpában az izraeli Shai Wosner, akinek egyik mestere a magyar származású zeneszerző, André Hajdu volt. A Nemzeti Filharmonikusok koncertjének második felében Rachmaninov operája, az Aleko csendül fel Kocsis Zoltán vezényletével, címszerepben Dmitrij Uljanovval. Csajkovszkij Pikk dáma című romantikus szerelmi drámája április 14-én és 16-án kerül színre az Operaházban, a főszerepben Vlagyimir Galuzinnal. Uri Caine, a klasszikus mesterművek átdolgozásáról is ismert amerikai dzsesszzongorista április 13-án érkezik a Zeneakadémiára, a Svéd Kamarazenekarral Bach Brandenburgi versenyeit hat kortárs zeneszerző külön erre az alkalomra komponált zenei kommentárjaival, illetve átdolgozásaival együtt szólaltatják meg.

A fesztivál több programja tiszteleg Liszt Ferenc előtt, a százharminc éve elhunyt zeneszerző-zongoraművész több műve hallható majd. Weimarban komponált főművét, a Krisztus-oratóriumot április 17-én a Staatskapelle Weimar tolmácsolásában hallhatjuk a Müpában. Az est karmestere Martin Haselböck lesz, aki az utóbbi években Liszt szimfonikus költeményeit korhű hangszereken vette fel lemezre, ezáltal a darabok teljesen új színekben születtek újjá. Liszt inspirálta a nemzetközi zenei életben elektronikus zenei munkásságáról is ismert Dubrovay László szerzeményét Faust, az elkárhozott címmel, a balettet Dubrovay 1987-ben komponálta, eddig azonban csak négy zenekari szvit formájában lehetett hallani. Április 22-én a Müpában az idén ötvenöt éves jubileumát ünneplő Pécsi Balett művészeivel, Vincze Balázs koreográfiájával a komponista eredeti elképzelése szerint mutatják be. A Liszt-dalok keletkezéséről, inspirációjuk forrásáról hallhatunk április 14-én a Hegedűs D. Géza rendezésében megvalósuló esten: a Vigadóban Liszt nyolcvannál több dalszerzeménye, az általa megzenésített olasz, orosz, német, francia, angol és magyar nyelvű költemények közül halljuk majd a legemlékezetesebbeket dalban és prózában Csereklyei Andrea, Balogh Eszter, Varga Donát, Najbauer Lóránt, Granik Anna, Kováts Adél, Ónodi Eszter, Hegedűs D. Géza és Máté Gábor előadásában.

A kínálatban a magyar művészek jelenléte is hangsúlyos. A Ránki–Klukon zongorista házaspár a százötven éve született Erik Satie művészetének szenteli estjét április 15-én a Pesti Vigadó dísztermében, míg a nemzetközi hírű Kodály Vonósnégyes Haydn, Beethoven és Schubert összes kvartettjéből ad koncertet a Zeneakadémián április 21-én, elsőrangú vendégekkel. A zenekarral fellépnek majd a Berlini Filharmonikusok első fúvósai, Wenzel Fuchs klarinétművész és Andrej Zust kürtművész, a szintén Németországban fellépő és tanító Bogányi Bence fagottművész, valamint Fejérvári Zsolt, a Budapesti Fesztiválzenekar nagybőgőművésze.

A fesztivál programján hangsúlyosan szerepel Kína kultúrája. Pekingből érkezik a Kínában sokáig tiltott műnek számító Turandot, Puccini operája különleges megvalósításban lesz látható április 19-én és 20-án az Erkel Színházban. A táncelőadások közül kiemelkedik a fiatal kínai táncos-koreográfus, Wang Yabin fellépése, aki 2015-ben bemutatott előadásában táncdrámaként dolgozza fel Bi Feiyu The Moon Opera című világhírű kisregényét. A Müpa Fesztivál Színházában április 18-án és 19-én látható darabban kínai hagyományok és a kortárs törekvések egységet alkotnak. A sanghaji származású Wu Wei szájorgonista nemcsak tradicionális dallamokat szólaltat meg, hanem különböző stílusok és műfajok ötvözésével a kortárs hangzást is bemutatja a négyezer éves ősi múltra visszatekintő hangszer segítségével. Az egyedi ütéstechnikájú Horváth Kornéllal és a folyton kísérletező hegedűs Lantos Zoltánnal néhány évvel ezelőtt Kölnben koncerteztek együtt először. Együttesükkel a fesztivál közönsége április 23-án találkozhat a Bálnában. A kínai divatot mutatják be április 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban A selyem útja címmel.

A népzenei kínálat is hagyományosan erős a fesztiválon: Szokolay Dongó Balázs Bartók műveivel lép fel április 12-én a Zeneakadémián, a dudaművészhez csatlakozik Rost Andrea és Szokolay Balázs zongoraművész is. A koncertet a Szent Efrém Férfikar énekesei kísérik majd. A nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Foltin Jolán április 14-én a Müpában mutatja be legújabb táncdrámáját. Az Elmúlik című előadás a svábok, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok kitelepítését, a szülőföld elhagyásának fájdalmát dolgozza fel. Másnap pedig Farkas Zoltán „Batyu” szintén a Müpában látható, Násztánc című előadását tekinthetik meg a nézők, amellyel Nagy László Menyegző című versét eleveníti meg. Az előadásban Herczku Ágnes, Hetényi Milán és a Magyar Népi Állami Együttes tánckara és zenekara működik közre. A szervezők ezúttal külön szekciót szenteltek a határsértő művészeknek és formabontó produkcióknak. Uri Caine és a Svéd Kamarazenekar előadását már említettük – Myung-whun Chung koreai karmester Martin Grubinger (képünkön) és a virtuóz Percussive Planet Ensemble társaságában szólaltatja meg április 14-én a Carmina Buranát. A műsoron a fenomenális török zongoraművész-zeneszerző, Fazil Say két évvel ezelőtt Lübeckben bemutatott új műve is helyet kap.