Kultúra
Leporolt legendák és teljes megújulás
Magyar Évad jövőre az Operában – Renée Fleming, Edita Gruberova és Jonas Kaufmann is jön – A Szigeten is jelen lesz a dalszínház
Látványos bemutatón ismertette a jövő évadát a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter és több vezetőtársa, valamint Hoppál Péter kulturális államtitkár tegnap az Andrássy úti dalszínház díszletraktárában. A tematikus szezonok sorában szeptembertől a Magyar Évad lesz a hívószó. Ezt több évforduló indokolja a főigazgató szavai szerint: kétszáz éves a magyar operakultúra, Arany János születésének szintén bicentenáriumát ünnepelhetjük, Bartók- és Kodály-évfordulóról, illetve az 1956-os forradalomról is megemlékezünk, valamint száz éve mutatták be A fából faragott királyfit. Kiderült az is, hogy a nemrég lemondott Halász Péter fő-zeneigazgató utódja megbízottként Kocsár Balázs lesz, Kesselyák Gergely pedig első karmesteri pozíciót kapott.
Az új évadban huszonnyolc opera- és balettpremierrel készül az intézmény, folytatva az elmúlt évek nagyarányú repertoárfrissítését. A friss előadások között lesz a műfajhoz tíz év után visszatérő Vidnyánszky Attila rendezésében a Bánk bán, valamint a Lammermoori Lucia eredeti verziója Szabó Máté színrevitelében. A neves külföldi rendezések adaptációinak sorában jövőre a Don Giovanni következik, Sven-Eric Bechtolf 2014-es salzburgi alkotásában Budapesten is Erwin Schrott alakítja majd a címszerepet. Megújul a Pillangókisasszony Székely Kriszta színrevitelében, Wagner Ring-ciklusa pedig a Siegfrieddel folytatódik, M. Tóth Géza rendezésében. Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operájának budapesti változatát maga a szerző dirigálja majd, rendezője pedig Silviu Purcarete lesz. Poulenc A kármeliták című darabja először lesz látható, Anger Ferenc állítja színpadra, aki a Traviatát is újragondolja, a címszerepben Miklósa Erikával. Először szerepel műsoron finn opera eredeti nyelven, Rautavaara A bánya című műve. Makk Károly legendás filmjéből, a Szerelem című alkotásból készült Varga Judit-operát az ősszel mutatják be. A műfaj doyenje, Szinetár Miklós pedig újra rendez majd, ezúttal a Cigánybáró című nagyoperettet az Erkel Színházban.
A Magyar Nemzeti Balett műsorra veszi a Don Quijote 2012-ben Szentpéterváron bemutatott változatát. A társulat Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás balettigazgató koreográfiájával bemutatja A kalóz című darabot is, új magyar előadásként pedig a Dés László zenéjére készült A vágy villamosát, ennek koreográfusa Venekei Marianna. Szintén különleges bemutatónak ígérkezik Frenák Pál színrevitelében A fából faragott királyfi, amely a Bartók-tánctriptichon nevű program része lesz: a balettegyüttes bemutatja még a Táncszvitet a néptáncos Juhász Zsolt koreográfiájában és a legendás Seregi László alkotta A csodálatos mandarint. Seregi életművéből hosszú évek után a Magyar Évadban tér vissza a Spartacus, a társulat fiatal szólistáival.
Az intézmény tematikus fesztivált is rendez: a MagyarFeszt című programban Ligeti-, Lajta-, Gyöngyösi- és Selmeczi-operákat játszanak, de elhangzik az első fennmaradt magyar opera, a Béla futása is. Az évadban színre kerül Kodály mindhárom színpadi műve, köztük a Czinka Panna, amely az 1948-as ősbemutató óta nem volt műsoron. A székely fonó című alkotást pedig Magyarországon először viszi színre külföldi rendező, a lengyel Michał Znaniecki. A Leány szólamát Rost Andrea énekli és veszi lemezre. Ugyancsak a sorozatban játszik először autentikus népzenekar az Opera színpadán, az előadásokat Pál István Szalonna és Bandája vezeti fel. Az 1956-os jubileumot számos eseménnyel, két új operával, daljátékkal, Cziffra-emlékhangversennyel, pinceszínházi előadással, musicallel, az áldozatok emlékének ajánlott Requiemmel ünnepli a dalszínház.
A külföldi sztárvendégek sorában ott lesz az önálló esten fellépő Renée Fleming, szeptemberben érkezik Jonas Kaufmann, de Budapestre látogat Ivan Magri, Elina Garanca és René Pape is.
Ismét koncertelőadást ad Edita Gruberova, aki a Roberto Devereux-vel avatja a Kőbányai úti egykori vasúti csarnokban kialakítandó Eiffel Műhelyházat és annak parkját. Ennek munkálatai a nyáron kezdődnek, mint ismert, itt kapnak helyet a raktárak, a díszlet- és jelmezgyártó bázis, a Bánffy Kisszínpad, próbaterem és stúdió, valamint egy látogatóközpont.
Az Erkel Színházban hangversenyt ad a Londoni Filharmonikus Zenekar, a tavaszi fesztivál részeként pedig a berlini Komische Oper előadásában ugyanott A varázsfuvolát tekintheti meg a közönség.
A különféle speciális programokat, tematikus fesztiválokat és gálákat is folytatja az intézmény, ismét vendégszerepelnek a Sziget Fesztiválon és a Margitszigeten, de nem csak opera-, hanem balettelőadásokkal is.