Kultúra

Kövér László szerint a magyar modell lehetne a minimum

Tizenhárom nemzetiség mutatkozott be a közmédia műsorfolyamában

Kövér László szerint jó lenne, ha más országokban „az lenne a minimum, amit mi tudunk nyújtani a kisebbségeknek”. A házelnök vasárnap a Dunának a közmédia nemzetiségi napi műsorfolyamában nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy az európai országok többségében még annyi jogosítványuk sincs a kisebbségeknek, mint a magyar Országgyűlésben.

A közmédia kezdeményezésére vasárnap a közszolgálati rádió- és televíziós csatornákon – a Dunán, a Duna Worldön, az M1-en, az M2-n, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádióban – a Magyarországon élő tizenhárom nemzetiség szokásait, hagyományait mutatták be. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Dunának adott interjúban jelezte, mindenképpen támogatja, hogy a közmédia egy évben legalább egyszer kiemelten foglalkozzon a Magyarországon élő nemzetiségekkel, ráirányítsa a figyelmet a kultúrájukra. Kérdésre azt mondta, ha az Országgyűlésben lévő nemzetiségi szószólók vagy bizottságuk előterjeszt ilyen kezdeményezést, a parlamentben is lehet majd egy ilyen nap.

Kövér kiemelte: a nemzetiségek parlamenti képviselete ügyében Magyarország két évtizeden át volt alkotmányos mulasztásban, a kétharmados többség kellett ahhoz, hogy a képviselet megvalósuljon. A szószólóság megszerzése gyakorlatilag automatikus volt, a tizenhárom nemzetiségből kilencnél ugyanakkor matematikailag eleve elérhetetlen volt az önálló, teljes értékű parlamenti képviselet megszerzése.
A házelnök szerint túl rövid idő telt el ahhoz, hogy elemezni lehessen, bevált-e a jelenlegi rendszer.
A parlamentbe került szószólók még „próbálják kitaposni maguknak a nem járt ösvényt” – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: a szószólók az elmúlt időszakban több kezdeményezéssel is éltek, és nemcsak nemzetiségi tárgyú törvényekben, hanem például a költségvetési törvénnyel kapcsolatban is.

Most a közmédia sokszínű műsorfolyamában helyet kapott egyebek mellett gasztronómiai és divatbemutató – mondta Siklósi Beatrix, az MTVA kiemelt projektekért felelős főszerkesztője a távirati irodának. Hozzátette, hogy az ország több pontjáról élő bejelentkezések színesítették a műsort: a bolgár templomkertből többek között a bolgár Szent György-ünnepről, Turáról nemzetiségi futballtornáról tudósítottak, Mohácsról a horvát, Ecserről a szlovák, Újhartyánból a német és Szentendréről bejelentkezve a szerb hagyományokat mutatták be a nézőknek. A tematikus napon megszólítottak olyan híres embereket, akik valamelyik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Így a műsor vendége volt mások mellett Pászt Patrícia műfordító, Tomasz Piars képzőművész, valamint Papadimitriu Athina, Gyurkovics Zsuzsanna és Voith Ági színész, emellett az érdeklődők beszélgetést hallhattak Hrivnák Tünde divattervezővel. A Gondolta volna? című rovatban pedig neves történelmi személyiségekről is beszéltek, akikről nem köztudott, hogy valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartoztak.

A műsorfolyamban több szemszögből mutatták be a nemzetiségek kultúráját, hagyományait: a közönség megismerhette a Magyarországon élő tizenhárom nemzetiség – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – gasztronómiai hagyományait is, így például a borscs, a fokhagymás pampuska és a sokác bab receptjét, hallhatott a mohácsi busójárásról, a népviseletek napjáról és egy szlovén támogatással létrejött felsőszölnöki mintagazdaságról is. A Duna és a Duna World mellett az M1 is több helyszínre kapcsolt, és rádióműsorokban is hallhatók voltak a magyarországi nemzetiségek életével foglalkozó műsorok. Olyan helyszínekről is jelentkeztek élőben, ahol több nemzetiség él együtt.