Kultúra

Kossuth Lajos imája

Az 1848–49-es gyűjtemény szöveges anyagainak tárlatát metszetek, litográfiák, albumbeli képek, képeslapok színesítik – Jellasics báró körözőlevele is megtekinthető

Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára kiállítással emlékezik az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének százhetvenedik évfordulójára. A tegnap nyílt, kizárólag eredeti dokumentumokat bemutató kiállításon a 12 pont (Mit kíván a magyar nemzet) és a Nemzeti dal korabeli sajtópéldánya is megtekinthető.

kiallitas
A kiállítás címe a kiegyezés korában a pártjelszó szerepét is betöltötte (Fotó: Ficsor Márton)

Plakát- és Kisnyomtatványtár-kiállítással emlékezik az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének százhetvenedik évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár. A tegnaptól látható tárlatból egyértelműen kitűnik, hogy 1848–1849 a nemzeti emlékezetben a szabadságot, a forradalmi lelkületet jelenti. A „Haza és haladás” szellemében a polgári átalakulás a ’48-as törekvések másik jelmondata, amely az áprilisi törvények elfogadásával valósult meg. Erre utal a kiállítás címéül választott jelmondat: Jottányit se ’48-ból!, s ez a kiegyezés korában a pártjelszó szerepét is betöltötte – derül ki a kiállítás katalógusának bevezetőjéből.

A kiállítást Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár osztályvezetője nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta, a tárlat az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc történetét mutatja be.
A most látható dokumentumok elektronikus feldolgozása 2008-ban készült el, s célja, hogy ezek az anyagok néhány éven belül digitálisan is hozzáférhetők, kutathatók legyenek – emelte ki az osztályvezető.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár dokumentumai közül kiemelkedő szerepet kapott az 1848–49-es gyűjtemény, amely csaknem ezerhatszáz korabeli szöveges dokumentumot, főleg plakátot, röplapot, röpiratot tartalmaz – kezdte a tárlatvezetést Vasné Tóth Kornélia, a kiállítás kurátora. Mint elmondta, a magyar nyelvű dokumentumok mellett sok a német, és kisebb számban találunk itt olasz, valamint szlovák nyelvű iratokat is. Ráadásul, mint hozzátette, az iratok műfaja is változatos: van köztük többek között szabályzat, törvényjavaslat, törvénycikk, tudósítás, körlevél, szónoklat, (név)jegyzék, koronázási beszéd, felirat, leirat, vers, kiáltvány, manifesztum, proklamáció, hirdetmény, felhívás, rendelet, hadparancs és hadi jelentés is – mondta a kurátor.

Ebben az anyagegységben található meg a 12 pont (Mit kíván a magyar nemzet) és a Nemzeti dal korabeli sajtópéldánya, királyi leirat a független felelős magyar minisztérium alakítása tárgyában, Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként mondott imájának szövege és metszete az 1849. februári kápolnai csatában elhunyt közel ötszáz honvéd sírhalma felett. Utóbbit nem Kossuth Lajos, hanem Roboz István egykori pápai diák írta, később angol, francia, lengyel, német és olasz nyelvre is lefordították, terjesztették. Sőt, Kossuth-bankót is láthat a közönség.

A dokumentumok közt szerepel továbbá az 1849. március 4-i, olmützi oktrojált alkotmány, több hadi jelentés, köztük a dicsőséges tavaszi hadjárat katonai sikereiről, tudósítás Windischgrätz leváltásáról. A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata (1849. április 14.) magyar és német nyelven is olvasható, hasonlóan a Buda bevételének örömhírét tudtul adó szöveges plakátokhoz, röplapokhoz. A világosi fegyverletételre, Komárom kapitulációjára, valamint az aradi vértanúkra is emlékezik több dokumentum.

Az 1848–49-es eseményeket elsősorban az 1848–49-es gyűjtemény szöveges anyagain bemutató tárlatot metszetek, litográfiák, albumbeli képek, képeslapok színesítik. Olyan ritka dokumentumok is bekerültek a kiállítás anyagába, mint A Pokolból jövő Jellasics körözőlevele. A szökevény báró Jellasics személyleírása. Ebből a német nyelvű gúnyiratból kiderül, hogy Magyarország megtámadásának gondolata Ferenc József anyja, Zsófia osztrák főhercegné ösztönzésére történt 1848 szeptemberében, akivel Jellasics báró intim viszonyt ápolt. Jellasics személyleírása („kérődző gyomrú, fekete fogú”) sem a szokványos módon történik.
A korabeli röplapok, szöveges plakátok mindig valamilyen aktualitáshoz kapcsolódtak, többnyire rövid terjedelműek voltak, és széles körben terjesztették őket. Céljuk a tömeg befolyásolása volt. Bár, mint a hangvételük sokszor mutatja, nem tekinthetők elfogulatlan történelmi forrásnak, mégis, mivel napi szintű betekintést adnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetébe, szerepük az események, eszmék ismertetésében és értelmezésében kiemelt fontosságú – tette hozzá Vasné Tóth Kornélia.

A kiállítás 2019. február 3-ig látogatható a könyvtár ötödik szintjén, a Plakát- és Kisnyomtatványtár előterében a könyvtár nyitvatartási idejében.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom