Kultúra

Könnyűzenei gála volt a Várkert Bazárban

Átadták a Fonogram-díjakat

Csemer Boglárka Boggie, a Wellhello, a Szabó Balázs Bandája, Gájer Bálint, Halász Judit, a Berki Tamás-Sárik Péter duó és a Söndörgő is Fonogram-díjat kapott kedden a Várkert Bazárban rendezett gálaesten. Az év dala a Halott Pénz Valami van a levegőben című száma lett, az életműdíjat Pásztor László kapta.

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) által rendezett díjátadón tizenhárom hazai és hat külföldi kategóriában adták át a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram-díjakat. Az év hazai daláért folyó versenyben a közönség szavazatai döntöttek.

pásztor lászló lead
 Fotó: Mernyó Ferenc   
A gálaesten életműdíjat kapott Pásztor László, a Neoton alapítója. A Fonogram-díj valamennyi kategóriában egy művészi kivitelű aranyozott mikrofon. A könnyűzenei kategóriákban egy zenészekből, zenei szakemberekből, újságírókból álló jelölőbizottság, valamint egy szűkebb szakmai zsűri, a Fonogram Bizottság tagjai szavaztak.

A Fonogram - Magyar Zenei Díjat - Arany Zsiráf-díj néven - a magyar hanglemezkiadás kiemelkedő teljesítményeinek, valamint a nemzetközi hanglemezkiadás Magyarországon kiemelkedő sikerű és értékű albumainak díjazására alapította a MAHASZ közgyűlése 1992 szeptemberében. A díjra az elismerés odaítélésének évét megelőző két naptári évben Magyarországon megjelent album nevezhető.


Az egykori Budai Ifjúsági Parknak helyt adó Várkert Bazárban adták át kedd este a Fonogram-díjakat. A szakmai zsűri az év hazai alternatív albumának az elmúlt évek egyik felfedezettjének, Szabó Balázs Bandájának tavaly megjelent Élet elvitelre című lemezét szavazta meg. A szövegíró-énekest kérdeztük a gála után.

szabó balázsFotó: Mernyó Ferenc  Számítottál erre a díjra?

Egyáltalán nem számítottam rá. Az esélytelenek nyugalmával érkeztem. Már az nagy dolog volt, hogy jelöltek, hogy olyan előadók és zenekarok között bolyongunk az elmúlt pár évben, hogy bármi bármikor megtörténhet. Nagyon nagy történet ez, még fel sem fogtam, lehet hogy majd holnap, amikor végiggondolom az egészet.

Elég erős volt a mezőny. A Kiscsillag, az Ivan&The Parazol, és a Mary Popkids is a jelöltek között volt.

Szerintem jó jel, hogy van olyan év, amikor sok jó lemezről és albumról lehet beszélni. Remélem, hogy a jelenben és a jövőben is egy jóféle zenei párbaj, zenei beszélgetés alakul ki. Mind a zenekarok, mind a zenészek hatással, reakcióval vannak egymásra. És azt gondolom, hogy ez jót tesz a zenénknek is.

Az elmúlt egy-két év nagy változást hozott az életedben. Hogy éled meg a változást, a sikert?

A mi szemszögünkből ez nem volt annyira hirtelen, mint ahogy ez kívülről látszott. Nagyon sok éve járok-kelek, mellettem jöttek-mentek zenészek. Az örök múzsa, az ihlet viszont maradt mindig állandó biztosításnak. Az, hogy menyire voltunk reflektorfényben, azt mi látjuk évről-évre. Természetesen azért váratlan volt, de úgy érzem, sikerült átvinnem magam azon a bizonyos lécen. Azt hogy ez mennyire sikerült és mennyi ideig és hogyan, az már egy teljesen más történet, remélem, azért, hogy ez egy hosszabb történet lesz.

Julie Rens belga énekessel a duód nagy siker volt. Nemzetközi piacokban gondolkodtál?

Szándékos hadjáratot nem tervezünk egyelőre, de annyi dolog van a fejemben, ami kapu lehet akár Európára akár távolabbra, de ez még a jövő ködébe rejlik. Ki-ki járunk Erdélybe, Felvidékre, a magyarlakta területekre és ezt nem is fogjuk abbahagyni. Hogy aztán messzebbre, vagy nem, az sok dolognak a függvénye, nem zárkózunk el előle, de természetesen a legfontosabb az, hogy szülessenek magyar nyelvű dalok. Ilyen szempontból nyelvi kötöttségeink vannak, de mivel a januári Eurosonic fesztiválra is kijutottunk a szöveg nehézségei ellenére, és ott is jól fogadtak minket, így kaptunk egy belső indíttatást, egy külső visszajelzést, hogy van értelme ott is próbálkozni.

Nyári terveidről valamit elárulnál?

Az a terv, hogy odaérjünk mindenhova időben. Hála az égnek, az összes nyári fesztiválhelyszínen ott leszünk, de mellette rengeteg kisebb rendezvényen, falunapon is fellépünk, de kis teraszokon, múzeumokban is ott leszünk, ahol az emberek nem számítanák rá. Igyekszünk eljutni mindenhova, mert jó lenne muzsikálni nemcsak a nagy fesztiválokon, hanem a picike helyeken is. Vannak olyan falvak, községek, ahova már évek óta járunk vissza és elmondhatjuk, hogy kineveltük a saját közönségünket. Egy zenésznek nagyobb boldogság nem kell, mint hogy leülhet és játszhat.