Konferencia a kultúra jövőjéért

A Nemzeti Kulturális Alap szeptember 23.–október 17. között a 25 év 25 nap 25 esemény elnevezésű összművészeti fesztivállal ünnepli alapításának és fennállásának huszonötödik évfordulóját. A programsorozat részeként szakmai konferenciát rendeztek tegnap a budapesti Akvárium Klubban, amelyen Lőrinczy György, az NKA jelenlegi alelnöke, a rendezvény házigazdája kiemelte: a szervezet fontos záloga a sokszínű, gazdag magyar kulturális életnek, értékeknek. A jubileumi évforduló jó alkalom felmutatni az NKA erényeit, a mögötte álló szakmai konszenzust – tette hozzá. Mint mondta, mindig a szakmai párbeszédek, konstruktív előadások, beszélgetések híve volt, s ez most sincs másként.

Fekete György, az NKA alapító első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke felidézte: már a rendszerváltás előtt, 1982-ben felmerült egy önálló, a megszokott állami és önkormányzati támogatástól független kulturális finanszírozási csatorna létrehozásának ötlete, amelyet végül az Antall-kormány alatt lehetett megvalósítani. Hozzátette, az NKA megalakulásakor azt is vizsgálták, Nyugaton hogyan működik a kultúra finanszírozása. Később elhangzott, Romániában az NKA-hoz hasonló kulturális szervezetet hoztak létre.

A Nemzeti Kulturális Alap olyan művek megszületését támogatja, amelyekre a magyar kultúrának szüksége van, de máshonnan nem finanszírozhatók – hangsúlyozta Fekete György, kiemelve, hogy ez igaz volt huszonöt évvel ezelőtt, és ma is. Majd rámutatott, a szervezetre mindaddig szükség van, ameddig Magyarország nem dolgozza le negyvenéves történelmi hátrányát a szovjet megszállást soha el nem szenvedő európai országokhoz képest.

A konferencián Perlik Pál, az NKA Igazgatósága alapítója felidézte, az NKA első pályázati évében összesen négyszázmillió forintos költségvetéssel gazdálkodott a szervezet, a könyvtári szakmára például alig húszmillió jutott, míg jelenleg mintegy tizenegymilliárd forintos költségvetésből gazdálkodnak.
Lőrinczy, Fekete és Perlik a Kulturális Alap sikerének titkáról is beszélgetett. Fekete György szerint nemzetközi mércével mérve is különleges, hogy hazánkban olyan állami támogatási rendszer létezik, amelyben érvényesülhet a kulturális demokratizmus, bár a különböző alkotások, művészeti tevékenységek összehasonlítása nehéz feladat. Perlik Pál hozzátette: nagy munka volt elindítani az NKA-t, és mint mondta, azért büszke rá, mert demokratikus elosztási rendszert hoztak létre állami bevételből.

A kerekasztal-beszélgetések második blokkjában L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, az NKA Bizottságának egykori elnöke elmondta, a szervezet fennállása valóban sikertörténet, de az egész támogatási rendszert át kellene gondolni. L. Simon László szerint sok probléma van, amivel szembe kell nézni: a TAO-támogatásokhoz is hozzá kell nyúlni, valamint a szervezeti működésen is van mit javítani. Török András, a szervezet egykori elnöke fontos intézménynek tekinti az NKA-t, ő a kisebb reformok végrehajtását szorgalmazta. A konferencia délutáni blokkjában a Nemzeti Kulturális Alap különböző művészeti kollégiumainak vezetői számoltak be tapasztalataikról a színházművészettől egészen a szépirodalomig, könyvkiadásig.