Komolyabb rekonstrukcióra lesz szükség az Iparművészetiben

A homlokzatok szinte összes kerámiadísze restaurálható és visszahelyezhető (Fotó: Papajcsik Péter)

A magyaros szecesszió egyik kiemelkedő alkotása, a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum friss tartószerkezeti vizsgálatain statikai problémákat találtak, ezért új engedélyezési terv készült el a rekonstrukcióhoz. Cselovszki Zoltán főigazgató tegnap az intézményben tartott sajtótájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint azt is elmondta, hogy már korábbi feltárások is tartószerkezeti mozgásokat találtak, a korábbi engedélyezési terv beadása után pedig a közelmúltban további vizsgálatokat is végeztek az épületen. Így pedig kiderült, hogy az eltelt százhúsz évben a vizesedés, a háborús sérülések és a metróépítés miatt a vasbeton és acél tartószerkezetek jelentősen károsodtak. A főigazgató tájékoztatása szerint ezért új vasbeton keretek, vasbeton falak szükségesek a merevítéshez, meg kell erősíteni és a talajvíz ellen injektálni kell az alapokat, több területen új alapozásra és megtámasztásra van szükség, számos részen cserélni kell a korrodált födémeket, új acélgerendázatra van szükség, és a kupola alátámasztását, vasbeton szerkezetét is meg kell erősíteni.

Ami a homlokzatokat illeti, Cselovszki Zoltán elmondása szerint az eredeti falazat nem épületkerámia burkolat fogadására épült, az egykor változatos szükségmegoldásokkal rögzített kerámiák pedig elváltak a faltól, ami életveszélyes állapotot eredményezett. A díszek eltávolításakor minden leemelt épületelemet szkenneltek, QR-kóddal láttak el, így egy térbeli virtuális maketten pontosan beazonosítható az összes darab helye – hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint az eddigi vizsgálatok alapján a kerámiaelemek 95 százaléka restaurálható, megtisztítható és visszahelyezhető a homlokzatra, ezt azonban már biztonságos, 21. századi technológiával fogják megoldani. Kiemelte, hogy mivel maga az épület is lényegében műtárgy, a házról elkészült a műemléki értékleltár. Arról is szólt, hogy sikerült számos dokumentumot, így például korabeli fotókat, terveket feltárni, amelyek segítenek az eredeti állapot visszaállításánál. Az üvegcsarnok falait például csak 1920-ban festették fehérre, ezért, ha sikerül pluszforrást szerezni, helyreállítják a megtalált eredeti díszítőfestést. Emellett számos helyen rekonstruálni kell a terrazzoburkolatokat, és azt is vizsgálják, hogy a statikai problémák miatt leemelt lanternatorony helyreállítható-e, vagy az újragyártására lesz szükség – tette hozzá a főigazgató.

Mint ismert, a múzeum rekonstrukcióját évek óta tervezik, végül 2012-ben tervpályázatot írtak ki, majd egy kormánydöntés értelmében huszonötmilliárd forintot szántak a felújításra, modernizálásra és az eredeti tervekben szereplő, meg nem valósult épületszárny kialakítására. Később módosítottak az elképzelésen, ez utóbbi rész a Lechner-féle rajzok alapján, nem pedig kortárs homlokzattal készülne el. Mivel a tavaly szeptemberi bezárás után a költözés elhúzódott, és az idén decemberig eltart, a 2018-as költségvetésben az építésre biztosított tízmilliárd forintos részt végül más célra fordította a kormányzat. Információink szerint még az idén új kormánydöntés születik a módosított tervek alapján a beruházás finanszírozására, a munka a jövő év elején kezdődhet. Várhatóan három évig tartó építkezés és egy évig zajló visszaköltözés után így 2022-ben nyílhat meg ismét a múzeum.