Kultúra

Koltai Lajos operatőr hetvenéves

Szombaton ünnepli hetvenedik születésnapját Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező. Ahogy később emlékezett, egy sokkoló gyerekkori élménye miatt fordult a film felé: Tiszadobnál élő nagyanyjánál volt, amikor a folyó holtágában majdnem megfulladt. A víz alól különleges fényben és színben látta a partot – ő ehhez az élményhez köti látásmódját.

Koltai Lajos 20160402
Koltai Lajos (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát 1965 és 1970 között végezte el a Illés György tanítványaként. Vizsgafilmje az Agitátorok volt, ezután a Mafilmnél dolgozott. Kezdetben dokumentumfilmeket készített.

Operatőrként olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Maár Gyula (Déryné, hol van?), Mészáros Márta (Örökbefogadás), Gábor Pál (Angi Vera), Dömölky János (Hajnali háztetők). Gothár Péter rendezte és ő fényképezte a Megáll az időt. Dolgozott az Ajándék ez a napban – olvasható a távirati iroda összefoglalójában.

Szabó István rendező szinte minden nagy filmjénél ő állt a kamera mögött, együttműködésükből olyan klasszikusok születtek, mint az Oscar-díjas Mephisto, majd a trilógia további két része: a Redl ezredes és a Hanussen, aztán az Édes Emma, drága Böbe, a Találkozás Vénusszal, A napfény íze, a Szembesítés, a Csodálatos Júlia és a Rokonok.

Az 1980-as évek közepétől dolgozott az Egyesült Államokban is, és fényképezte az olasz Giuseppe Tornetore rendezővel készített Az óceánjáró zongorista legendája című filmet, majd a Monica Bellucci főszereplésével forgatott Malenát.

Koltai Lajos kamerája egy-egy képből bontja ki a történetet, egy-egy tónussal lélekábrázolásra képes, az általa kidolgozott megvilágosítási eljárást a szakmában csak „lajosing” néven emlegetik. Mint mondja, ahhoz, hogy valaki jó operatőr legyen, a technikai tudás nem elég, az is szükséges, hogy annak, aki a kamera mögött áll, legyen véleménye a világról, és azt próbálja is meg közvetíteni másoknak.

Első rendezése – 2004-ben – az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült film volt, az operatőri munkát Pados Gyula végezte. Következő filmje rendezőként három évvel később az Este, amely Susan Minot regénye alapján készült.

Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a Kossuth-díjat 1985-ben vehette át. 1999-ben az olasz filmek legjobb operatőrének járó Donatello-díjat kapta meg Az óceánjáró zongorista legendájáért, ugyanebben az évben neki ítélték az Európai Filmdíj legjobb operatőr kategóriadíját is. 2001-ben Oscar-díjra jelölték a Malenáért, és ismét átvehette a Donatello-díjat. Prima Primissima díjas, Budapest díszpolgára. Tagja az Oscar-díjat osztó Amerikai Filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Egyesületének.

Tervei között szerepel az Eduard von Keyserling regénye alapján készülő Treehouse című film elkészítése, továbbá Julie Orringer Láthatatlan híd című regényének megfilmesítése.