Kultúra
Kódexek másolatai a budai Várban
Mátyás könyvtára az első királyi bibliotéka volt az Alpoktól északkeletre
A szeptember 27-ig látogatható tárlaton Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtárát – korabeli nevén Bibliotheca Corviniana vagy Bibliotheca Augusta – mutatják be, amely az első reneszánsz királyi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északkeletre elterülő részén. Gazdagságával, szépségével az uralkodó hatalmát, uralmának legitimitását reprezentálta.
A körülbelül kétezer kötetet számláló gyűjtemény elsősorban humanista érdeklődést tükrözött, antik szerzők, egyházatyák és kortárs szerzők műveit foglalta magába, az akkoriban értékesnek tartott irodalom és tudás teljességét kívánta felmutatni. A kódexeket részben Itáliából, elsősorban Firenzéből vásárolták, részben pedig a budai műhelyben állították elő. De bekerültek a királyi könyvtárba korábbi tudományszerető magyarok egykori kötetei is. A királyi palota reprezentatív részén, a kápolna mellett és a trónterem közelében díszes könyvtárteremben őrizték a pompás állományt, amelynek elemeit egyedi, egyenesen a budai királyi könyvtár számára kifejlesztett, aranyozott bőrkötéssel vagy színes bársonykötéssel vonták be, a kódexek címlapjára Mátyás címerét festették.
A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt, idejekorán Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon ötvenhárom található, a Nemzeti Könyvtárban harmincöt.
A kiállításon a harmincöt corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján képet alkothatunk a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek világába.
A körülbelül kétezer kötetet számláló gyűjtemény elsősorban humanista érdeklődést tükrözött, antik szerzők, egyházatyák és kortárs szerzők műveit foglalta magába, az akkoriban értékesnek tartott irodalom és tudás teljességét kívánta felmutatni. A kódexeket részben Itáliából, elsősorban Firenzéből vásárolták, részben pedig a budai műhelyben állították elő. De bekerültek a királyi könyvtárba korábbi tudományszerető magyarok egykori kötetei is. A királyi palota reprezentatív részén, a kápolna mellett és a trónterem közelében díszes könyvtárteremben őrizték a pompás állományt, amelynek elemeit egyedi, egyenesen a budai királyi könyvtár számára kifejlesztett, aranyozott bőrkötéssel vagy színes bársonykötéssel vonták be, a kódexek címlapjára Mátyás címerét festették.
A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt, idejekorán Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon ötvenhárom található, a Nemzeti Könyvtárban harmincöt.
A kiállításon a harmincöt corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján képet alkothatunk a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek világába.