Kultúra

Kiállítás lesz a budai Vár helyreállítását megalapozó tervekből

Program indul a határon túli értékek megőrzésére

A gödöllői királyi kastélyban tartott megnyitóval megkezdődött a Kulturális örökség napjai országos programsorozata.

Parlament 20150921
A hét végén a Parlament tetejére is fel lehetett menni (Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd)

A megnyitón L. Simon László bejelentette, hogy kiállítást rendeznek a Várkert Bazárban a budai Vár tervezett újjáépítéséhez alapul szolgáló Hauszmann Alajos-féle tervekből. Az eseményen átadták a szellemi kulturális örökségünk jegyzékére felkerült új értékeknek szóló okleveleket – többek között a kékfestés hagyományának is.

Háromszáznál is több helyszín várta a látogatókat mintegy hatszázötven programmal – máskor nem látható épületrészek, így például a Parlament tetőzetének bemutatójával – a Kulturális örökség napjain a hét végén. A Földbe zárt kincseink címmel meghirdetett programban a látogatható helyszínek közül ötvenhét csak erre az időre nyitotta meg kapuit. A rendezvény péntek este Gödöllőn, a királyi kastélyban nyílt meg, a távirati iroda tudósítása szerint a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László úgy fogalmazott: a kormány nem fél attól, hogy támadásokat kap, mert „utak építése vagy egészségügyi eszközök beszerzése helyett” kulturális értékeink megőrzésére költ. Szavai szerint az örökségvédelem, például a leromlott állapotú kastélyok, várak felújítása nem az infrastrukturális fejlesztések helyett, hanem azokkal egy időben történik, és legalább olyan fontos. „Mi itt, a Kárpát-medencében összetartozunk, egy nyelven beszélünk”, magyarázta, ezért meglátása szerint nem hagyhatjuk, hogy az értékek kárba vesszenek, az örökségvédelem stratégiai kérdés.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy Hauszmann Alajos eredeti, a budai Vár készülő rekonstrukciójához alapul szolgáló terveiből kiállítás nyílik a Várkert Bazárban. Beszélt a nemzeti vár- és kastélyprogramról is, amelyre ötvenötmilliárd forintot szánnak, ebből harminchárommilliárd uniós forrás, de a korábban elhanyagolt épületeket a helyreállítást követően tartalommal is meg kell tölteni – figyelmeztetett. AKkulturális örökség napjain ezúttal a magyar régészet atyjának nevezett Rómer Flóris, valamint az üveg- és mozaikművész Róth Miksa munkásságára, számos más évfordulós személyiségre és a két világháborúra fókuszálnak. L. Simon arról is megemlékezett, hogy a Rómer nevével fémjelzett, januárban induló programban a határon túli kulturális örökség megőrzésére nyílik lehetőség.

A megnyitón Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára egyebek mellett arról beszélt köszöntőjében, hogy a kormány egyik legfontosabb célja „a magyarságtudat helyreállítása”. E célt szolgálja a számos helyi és országos örökségvédelmi program is. Utóbbiak közül az államtitkár példaként említette a Liget Budapest projektet és a Magyar Állami Operaház tervezett felújítását. A megnyitón felolvasták Áder János köztársasági elnök a Kulturális örökség napjai alkalmából írt levelét, majd Hoppál Péter nyilvánosságra hozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére most felkerült értékeket: a debreceni betlehemes találkozó hagyományőrző gyakorlatát, a Rába-vidéki szlovének rönkhúzását és a magyarországi kékfestés hagyományát. Az UNESCO listájára is felterjesztett értékeket Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója méltatta, majd az érintettek átvehették a címet igazoló dokumentumokat. Ezekkel az értékekkel a gödöllői kastély hét végi ünnepi programjain is megismerkedhettek látogatók, de a kastélyban a soha nem használt kormányzói bunker bejárására, padlástúrára és a királydombi pavilon megtekintésére is várták az érdeklődőket.