Kiaknázatlan lehetőség a népzenénk

Idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a Fonó Budai Zeneház: mint Horváth László igazgatótól megtudtuk, a jubileum alkalmából az intézmény történetének legdinamikusabb, legnagyobb költségvetésű koncertsorozatával készülnek. Húsz különleges fellépő érkezik, az év első felében az olyan, korábbról ismerős programok dominálnak, mint a feb­ruári háromhetes Fonó Szalon, a négynapos tavaszi Budapest Folk Feszt Emellett tematikus oktatásokat és képzéseket tartanak a népzene, a dzsessz és a világzene műfajában. Az igazgató szerint más helyszínekkel ellentétben a Fonó annak köszönhe­tően őrzi jelenleg is a jó helyzetét, hogy megalakulásukkal választ adtak az aktuális kulturális igényekre.

„Korhűen, igényesen mutattuk be a Kárpát-medencei zenei életet, illetve már a kezdetektől fogva lemezkiadással is foglalkoztunk a koncertek mellett. Hogy a koncepciónk mennyire működőképes, azt remekül bizonyítja, sok hasonló kezdeményezés követte később” – mutatott rá. Példának a Millenáris világzenei, népzenei programsorozatait és az A38 Állóhajót hozta Horváth László, melyek meglátása szerint remekül illusztrálják, hogy a zenei klubélet nagyon erős tud lenni itthon. De a Fonóból indult szinte összes zenész felléphetett már a Művészetek Palotájában is. „Igazából ez a budai szórakozóhely az állami intézményeket megelőzően látta meg ebben a műfajban a lehetőséget, a kulturális igényeket. Frissességet tud adni a mai napig, meglátja a tehetséges művészekben a teremtő erőt, és elhelyezi őket fesztiválokon, kiadja a lemezeiket, egyszóval gyorsan reagál a kulturális piac igényeire” – emelte ki a siker egy másik forrását. De az sem mellékes – fűzte hozzá –, hogy lényegében itt született meg a világzene műfaja Magyarországon, mások mellett a Besh o droM és Boban Marković is innen indította el világra szóló pályáját. Szerinte a népzene gyűjtésével és oktatásával sem foglalkoznak más hasonló klubokban, illetve az egész Kárpát-medencében nem találni még egy olyan intézményt, ahol minden szerdán táncház lenne. Az igazgató azt viszont kifejezetten szomorúnak tartja, hogy máig magánalapítású nonprofit kft.-ként üzemelnek: az állam töredék akkora összeggel sem támogatja őket, mint teszi azt más hasonló elven működő intézményekkel, mindez azért is probléma, mert egy húszéves épületet tartanak fent, ideje volta a felújításnak.

Nem csupán az épület öregszik azonban, hanem a közönség átlagéletkora is nő: az igazgató szerint mindez általános tendenciának tekinthető a folkzene világában, a fiatalokat elsősorban az ingyenes programok érdeklik. „Mi ezzel szemben pénzért adunk koncerteket, de nem akármilyeneket. Ezen nem is tudnánk és nem is akarunk változtatni, mert akkor le kellene mondanunk a jelenlegi igényességről” – mutatott rá. Az a tapasztalata, hogy ingyenes fesztiválok kivételével mindenhol az idősebb korosztállyal találkozni. Mindennek ellenére úgy látja, hogy jól érezhetően divatosabbá vált a népzene az elmúlt tíz évben: ez nagyban köszönhető a Csík Zenekarnak, hiszen sikerült ledönteniük egy falat, és olyan stílusban juttatni el a műfajt a közönséghez, amilyen formában akár százezrek is kíváncsiak rá. További reményre adhat okot, hogy a Kossuth rádió néhány műsora erőteljesen népszerűsíti a népzenét. Ezzel szemben azonban, ha megnézzük a televíziót vagy azt, hogy a Mahasz új díjazási struktúrájában a műfaj egy kategóriát alkot a világzenével, akkor már elkeserítőbb a kép – mondta.

„Pedig a Felszállott a páva című népzenei tehetségkutató sikere is bizonyítja, hogy több millió ember érdeklődik a Kárpát-medencében a műfaj iránt. Hagyományőrzés tekintetében a szomszédos országokhoz képest sokkal jobban állunk, de még inkább ki kellene használni a népzenében rejlő lehetőségeket” – hangsúlyozta. Szerinte bár a magyar népzene világszinten is nagyon erős, Bartók és Kodály országa vagyunk, ám ha megnézzük, hány magyar előadó ér el nemzetközi sikereket, akkor már szomorúbb a helyzet.

Példaként a finneket vagy a svédeket lehetne felhozni: az igazgató rámutatott, hogy ezekből az országokból több olyan zenekar került ki, amely nagy európai fesztiválokon, nagy gázsikért játszik. Nálunk ezzel szemben néhány kivételtől eltekintve csak egy-két évre, hirtelen felfutó együttesek vannak. „Export- és menedzserirodák támogatására lenne szükség, de sem a jelenlegi, sem a korábbi kormányokban nem volt erre törekvés” – tette hozzá Horváth László.