Kultúra

Képversek, költői kísérletek embere

Monográfia Petőcz Andrásról, a hazai irodalmi avantgárd vezető alakjáról

Az előző rendszerből szabadulni vágyó alkotókról, az irodalmi avantgárdról, a művészetben a politikainál korábban végbemenő rendszerváltásról és a vizuális költészetről is átfogó képet nyújt a Petőcz András költészetéről a Magyar Műhely Kiadó gondozásában készült monográfia.

Ezer arccal, ezer alakban 20150728
G. Komoróczy Emőke: „Ezer arccal, ezer alakban” - Magyar Műhely Kiadó

Az Ezer arccal, ezer alakban című, több mint kétszáz oldalas kötet, túl a szakirodalmi elemzésen, látványosan adja vissza Petőcz képverseit, akusztikus költeményeit. Amint lapunknak az író, a költő elmondta, a nyolcvanas években a Magyar Műhely által képviselt újító szándék, a rendszer elleni fellépés eszköze volt, de fontos, hogy az avantgárd mozgalom által képviselt ügyek máig alapvető és lényeges értékeket jelentenek, fontos, hogy ne vesszenek el.

„A mi nemzedékünk tudatában egyszerre volt jelen a Nyugat nagyszerűsége, Ady és József Attila súlya, s emellett a kassáki avantgárd lázadás és a hetvenes években megismert beat­költészet, Ginsberg, Corso, Kerouac jelentősége és a beat mint életforma, a Woodstock szimbolizálta lázadás, amiről persze alig tudhattunk valamit” – fogalmazta meg korábban Petőcz András költő nemzedéke életérzését.

Mint a róla megjelent monográfia előszavában a szerző, G. Komoróczy Emőke irodalomtörténész kifejti, ebben a korban a művészi lázadás a hazai kultúrpolitikai viszonyok között a legnagyobb bűnnek számított. Petőcz András az aczéli kultúrpolitikával némileg szembehelyezkedők példájából okulva érettségi után Párizsba ment, hogy megkeresse Papp Tibort, a párizsi Magyar Műhely főszerkesztőjét, hogy megmutassa neki néhány vi­zuális alkotását.

Az avantgárd mozgalmak és jelenségek ismerője, G. Komoróczy Emőke a kicsivel Petőcz nemzedéke előtt poroszkáló korosztályról úgy fogalmaz, nem véletlen, hogy a hetvenes években debütáló avantgárd irodalmárok szinte mind a párizsi Magyar Műhely védőernyője alá húzódtak, hiszen akkoriban minden jelentős irodalmi újításnak a legfontosabb ösztönzője ez a csoportosulás volt.

G. Komoróczy Emőke írása a szakértő szemével elemzi a költői indulás folyamatait a kezdeti újításoktól a zárójelversekig, illetve a szemiotikai költészet pszichológiai változatának megteremtéséig.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom