Kultúra
Januárban színpadra kerül a Béres-ügy
A nagy hatalmú Aczél György mondta a csepp feltalálójának, kérjen akkora összeget, amekkorát akar, csak menjen el az országból
– Béres József találmánya a Béres-csepp 1972-ben született meg, és nem sokkal ezután népszerűvé is vált. Hogy került a téma közelébe a színpadi mű szerzője, Fazekas István?
– Már nyolcéves koromban hallottam Jóska bácsiról, beszéltem is vele, mert egy iskolai újságnak írtam róla, mint kisdiák. Nyírtasson laktunk, a szüleim ott tanítottak. Apám korábban a Kelet-Magyarországnál néhány hónapig együtt dolgozott Ratkó József költővel, akivel aztán haláláig tartó barátság kötötte össze. Ratkónak született az az ötlete, hogy az akkor már egyre jobban támadott Béres mellé állítja az írótársadalomnak azt a részét, amelyik az ilyen ügyekre fogékony. Neki volt köszönhető Nagy László, Déry Tibor és Illyés Gyula támogatása, és az is, hogy Kósa Ferenc 1976-ban elkészítette Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet.
– Egy dráma attól dráma, hogy konfliktusok sorakoznak benne…
– Sorakoztak azok is ebben a történetben, bőséggel. Béres ellen ugyanis büntetőeljárás indult, és ez a drámának is lényeges gyújtópontja. A vád kuruzslás volt. A feljelentést a szakmai irigység táplálta, az eljárás olyan hamis tanúk vallomásaira épült, akik ráfogták azt is, hogy pénzért árulja a cseppeket, orvosnak adja ki magát, és megtiltja a hozzá fordulóknak, hogy az igazi doktorokra hallgassanak. Mindebből semmi nem volt igaz. Az akkori párt- és állami vezetés erős nyomást gyakorolt a nyomozó hatóságra, ám ennek ellenére a Kisvárdai Városi Ügyészség akkori vezető ügyésze, Borbély Sándor emberi tartásának köszönhetően 1976-ban az eljárást megszüntették Jóska bácsi ellen.
– Volt-e valami olyan konkrét pont, ami arra serkentette, hogy ebből drámát kell írni?
– Konkrét élménynek ott volt, hogy gyerekkoromtól közelről ismerhettem Béres Józsefet és a körülötte zajló eseményeket. A későbbiek során meg kellett tapasztalnom, hogy a Béres-ügy kapcsán mélyebb, társadalmi gyökerű konfliktusok vannak. Az emberiség történetében ugyanis gyakran vannak bizonyos közösségi, társadalmi előírások, amelyek könnyen a haladás gátjaivá válnak, bár a stabilitás érdekében kénytelenek vagyunk együtt élni velük. Azután egyszer csak jön egy „lázadó”, aki magasabb rendű értékeket állít szembe a fennálló törvényekkel, szabályokkal. Amikor ez a hős eljut odáig, hogy nemet mond a megalkuvást váró hatalom kegyeire, akkor a bukása is győzelem lesz. Az igazságot ideig-óráig el lehet tiporni, képviselőit meg lehet alázni, ki is lehet végezni, de legyőzni nem lehet. Újkori történelmünk is kínál erre az egész ország sorsát döntően befolyásoló példát, gondoljunk csak Nagy Imrére! Azzal, hogy nem kért kegyelmet a zsarnokoktól, legyőzte az egész rendszert.
– Azt tudjuk, hogy bár a Kádár-rendszerben puhult a diktatúra, azért nagyon határozottan belenyúlt a médiától a kultúráig mindenbe, de hogy a tudomány területén hogyan érvényesült a pártirányítás, arra nem sok példát ismerünk.
– A Béres-ügy a megtámadott és megcsúfolt igazság diadalára példa. Maga, a nagy hatalmú Aczél György mondta Béresnek, kérjen akkora összeget, amekkorát akar, csak menjen el az országból. Béres azonban a hazáját választotta. Megpróbálták ezernyi módszerrel tönkretenni, előfordult, hogy bilincsben akarták elvinni a laboratóriumából. Sorsában azonban nem az a legmegrendítőbb, hogy igaz és eltiporni akart ügyért szállt szembe a hamis vádlókat és hamis tanúkat ellene uszító gonosz erőkkel. A földindulást az okozta, hogy felismerte: az igazság a szeretet szinonimája.
– Történelmi műről lévén szó, sok mindent fel kellett kutatni, kik segítettek a kutatásban?
– Korabeli orvosokkal, az ügy néhány érintettjével, gyógyult betegekkel, sőt, a Béres elleni akciókban részt vevő akkori rendőrökkel is beszélgethettem, s a családtagoktól is kaptam információkat. Az akkor hatályos eljárásjogi szabályok helyes értelmezéséhez Oláh Edit bírónőtől kaptam rendkívül hasznos tanácsokat. Életem fontos állomása volt, hogy jogászi pályámat a kisvárdai ügyészségen kezdhettem el: a felettesemtől, Rimóczyné dr. Hadnagy Rozáliától és a helyettesétől, Szolnoki Lászlótól rengeteget tanultam. Jórészt nekik köszönhető, hogy az akkor már puha diktatúra módszereiről hiteles képet tudtam kapni.
– Mikor kerülhet színpadra a mű?
– Van érdeklődés belföldi és határon túli színházaktól egyaránt. A kecskeméti Katona József Színház januári műsortervében már szerepel.