Kultúra
Interaktivitás a bábszínházban
Színházi szakemberek beszélgettek az ifjúsági előadások készítésének nehézségeiről – A legfontosabb, hogy partnerként kezeljük a gyerekeket
A Budapest Bábszínház péntekig tartó BÁBU Fesztiválján a legfiatalabb bábos generáció alkotóival ismerkedhet meg a közönség, ugyanis olyan gyerekeknek és felnőtteknek szóló, egy-két személyes kamaraprodukciókat mutatnak be, amelyek alkotói alig egy éve vannak a pályán. A fesztiválhoz szorosan kapcsolódva Lássuk a nézőt! címmel rendezték meg a harmadik bábszínház- és színházi nevelés napot, amelyen színházi szakemberek vehettek részt.
Gimesi Dóra író, dramaturg négy jelenetet írt, amelyből kiindulva a színházi és alkotói életet érintő kérdések, gondolatfelvetések bontakoztak ki. A színészek, Ács Norbert és Ellinger Edina által eljátszott jeleneteket kérdések követték, amelyekre igen vagy nem válasz létezett, s a résztvevőknek aszerint kellett helyet foglalniuk egymással szemben, hogy igennel vagy nemmel felelnek. A szándékosan kiélezett helyzetek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy az alkotói szempontokat alá kell-e vetni pedagógiai szempontoknak egy gyerekeknek készülő előadás során, felelőssége-e a színháznak az előadás hatásával foglalkoznia, vagy hogy külön műfaj-e az ifjúsági színház. Az eljátszott jeleneteket követően a vitaszínház moderátorai, Bethlenfalvy Ádám és Végvári Viktória lehetőséget adtak arra, hogy a szakemberek elmondják véleményüket. A többség egyetértett abban, hogy a az alkotói szempontnál a pedagógiai, lélektani szempontok fontosabbak. Mivel a színházak nem tudnak felkészülni az előadás hatására, a gondos előkészítésében látták a megoldást. Arról, hogy külön műfaj-e az ifjúsági színház, szintén úgy vélekedett a meghívottak többsége, hogy igen, külön kell választani más műfajoktól, már csak a téma és az előadás hossza miatt is.
A vitaszínházat kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen Golden Dániel egyetemi adjunktus, drámatanár hangsúlyozta, hogy a színház nem kérdez, hanem állít, s addig tudja a kapcsolatot tartani a nézővel, amíg jelen van. Kuthy Ágnes rendező elmondta, a gyerekeknek ne tegyünk fel olyan irányított kérdéseket, hogy „Ugye, jó volt a darab?”, „Tetszett, amit láttál?”. Stuber Andrea színikritikus szerint a gyerekek lelkesek, s szinte mindent el lehet nekik adni, a legfontosabb azonban az élőzene és az előadás üzenete. Gyurkó Szilvia jogász, gyerekjogi aktivista hozzátette, a proaktivitás, interaktivitás is fontos a mai gyerekek számára, akik máshogy, észrevétlenül olvasnak. Az lenne a legfontosabb, hogy hagyjuk a gyerekeket véleményt formálni. Partnerként kellene rájuk tekintenünk, és meg kellene tanítanunk kérdezni őket – tette hozzá.
A fesztivál célja indulása óta ugyanaz: kő- és független bábszínházak izgalmas, új utakat kereső bábelőadásait bemutatni a fővárosban, 2015 óta tematikus válogatással, 2016 óta színházi nevelési szakmai nappal kiegészítve. A Budapest Bábszínház jelentős színház-pedagógiai műhely is. Az itt folyó Mozgató programba jelenleg az előadásokhoz kapcsolódó feldolgozó foglalkozások, pedagógusoknak szóló, a honlapról letölthető segédanyagok, valamint gyerekbábszakkör tartoznak; a mindezt a terület egyik legelismertebb szakembere, Végvári Viktória színházpedagógus vezeti.
A nagyszínpadon, az Ország Lili Stúdióban és a Kemény Henrik Teremben a lehető legszélesebb életkori kínálatot láthatják az érdeklődők: babaszínházi, óvodásoknak, kisiskolásoknak és felnőtteknek készült produkciók egyaránt meghívást kaptak.
Gimesi Dóra író, dramaturg négy jelenetet írt, amelyből kiindulva a színházi és alkotói életet érintő kérdések, gondolatfelvetések bontakoztak ki. A színészek, Ács Norbert és Ellinger Edina által eljátszott jeleneteket kérdések követték, amelyekre igen vagy nem válasz létezett, s a résztvevőknek aszerint kellett helyet foglalniuk egymással szemben, hogy igennel vagy nemmel felelnek. A szándékosan kiélezett helyzetek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy az alkotói szempontokat alá kell-e vetni pedagógiai szempontoknak egy gyerekeknek készülő előadás során, felelőssége-e a színháznak az előadás hatásával foglalkoznia, vagy hogy külön műfaj-e az ifjúsági színház. Az eljátszott jeleneteket követően a vitaszínház moderátorai, Bethlenfalvy Ádám és Végvári Viktória lehetőséget adtak arra, hogy a szakemberek elmondják véleményüket. A többség egyetértett abban, hogy a az alkotói szempontnál a pedagógiai, lélektani szempontok fontosabbak. Mivel a színházak nem tudnak felkészülni az előadás hatására, a gondos előkészítésében látták a megoldást. Arról, hogy külön műfaj-e az ifjúsági színház, szintén úgy vélekedett a meghívottak többsége, hogy igen, külön kell választani más műfajoktól, már csak a téma és az előadás hossza miatt is.
A vitaszínházat kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen Golden Dániel egyetemi adjunktus, drámatanár hangsúlyozta, hogy a színház nem kérdez, hanem állít, s addig tudja a kapcsolatot tartani a nézővel, amíg jelen van. Kuthy Ágnes rendező elmondta, a gyerekeknek ne tegyünk fel olyan irányított kérdéseket, hogy „Ugye, jó volt a darab?”, „Tetszett, amit láttál?”. Stuber Andrea színikritikus szerint a gyerekek lelkesek, s szinte mindent el lehet nekik adni, a legfontosabb azonban az élőzene és az előadás üzenete. Gyurkó Szilvia jogász, gyerekjogi aktivista hozzátette, a proaktivitás, interaktivitás is fontos a mai gyerekek számára, akik máshogy, észrevétlenül olvasnak. Az lenne a legfontosabb, hogy hagyjuk a gyerekeket véleményt formálni. Partnerként kellene rájuk tekintenünk, és meg kellene tanítanunk kérdezni őket – tette hozzá.
A fesztivál célja indulása óta ugyanaz: kő- és független bábszínházak izgalmas, új utakat kereső bábelőadásait bemutatni a fővárosban, 2015 óta tematikus válogatással, 2016 óta színházi nevelési szakmai nappal kiegészítve. A Budapest Bábszínház jelentős színház-pedagógiai műhely is. Az itt folyó Mozgató programba jelenleg az előadásokhoz kapcsolódó feldolgozó foglalkozások, pedagógusoknak szóló, a honlapról letölthető segédanyagok, valamint gyerekbábszakkör tartoznak; a mindezt a terület egyik legelismertebb szakembere, Végvári Viktória színházpedagógus vezeti.
A nagyszínpadon, az Ország Lili Stúdióban és a Kemény Henrik Teremben a lehető legszélesebb életkori kínálatot láthatják az érdeklődők: babaszínházi, óvodásoknak, kisiskolásoknak és felnőtteknek készült produkciók egyaránt meghívást kaptak.