Kultúra

Ikerversek ugyanarra a témára: különös szín a kortársak közt

Bemutatták Korpa Tamás Inszomnia című kötetét – Újszerű nyelvezet

Megjelent Korpa Tamás, Gérecz Attila-díjas költő második verseskötete, az Inszomnia. A Kalligram gondozásában kiadott könyvben huszonnyolc, egymással részben érintkező, egy témára reflektáló ikervers szerepel, amely nyelvezete és különleges képi sűrítettsége miatt is különleges a kortárs magyar költészet kontextusában.

Korpa Tamás fiatal költő, kritikus és szerkesztő. Első verseskötete, az Egy híd térfogatáról 2013-ban jelent meg, s rögvest felkeltette a szakma érdeklődését egyedülálló lírája, amelyet különleges nyelvi rétegzettség jellemez. Első kötetéért elnyerte a tehetséges fiatal költők legnagyobb állami elismerését, a Gérecz Attila-díjat. Az 1987-ben született, debreceni kötődésű költő második kötete, az Inszomnia most a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg. A könyv péntek esti bemutatóján a szerzővel Tóth-Czifra Júlia szerkesztő és Bartók Imre író beszélgetett.

Hogyan helyezhető el Korpa Tamás költészete a kortárs líra porondján? – tette fel az első kérdést a könyvbemutató moderátora, Tóth-Czifra Júlia az est elején. Bartók Imre leszögezte, hogy nagyon nagyra tartja Korpa költészetét, mindazonáltal úgy gondolja, hogy míg a kortárs költészetben ma az alanyiság, a személyesség a meghatározó, addig Korpa Tamás nagy tudatossággal létrehozott szövegvilága eltér a hagyománytól. „Szuverén, személytelen lírája egyedülálló a kortárs költészet kontextusában” – magyarázta. „Szeretnék felnőni az alanyisághoz” – reagált a költő, hangsúlyozva, hogy verseinek minden sora és képe mögött valamilyen személyes történet áll.

Tóth-Czifra Júlia ezután a kötet különleges és meglehetősen szokatlan szerkezetét emelte ki: a könyvben huszonnyolc párvers kapott helyet, valamint egy három darabból álló alkotás.

Hogyan alakult ki ez a struktúra? – kérdezte. „Egy pillanatnak több alibije, egy témának több tartalma lehet” – magyarázta Korpa Tamás, akit ez a gondolat inspirált arra, hogy egymással részben érintkező párverseket, azaz „ikreket” írjon. Mint mondta, az volt a célja, hogy a verspárok néhol bevilágítsák, néhol elsötétítsék egymást.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy az új versek az Egy híd térfogatáról című kötet egyik ciklusából nőttek ki. Ennek kapcsán a moderátor rákérdezett arra, hogy mit jelent a könyv címe, az Inszomnia. Korpa Tamás elmondta, hogy a kifejezést nem klinikai értelemben használta. Mint fogalmazott, az inszomnia számára egy döccenésszerű, folytonos állapotot, daraboltságot jelent. Bartók Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövegek komplex képi és gondolati struktúrákkal vannak tele, és a sajátos nyelvi logika konzekvensen érvényesül Korpa Tamás verseiben. „Teljes poétikai eszköztára birtokában van” – mutatott rá. „Úgy próbál meg rögzíteni egy pillanatot, ahogy az a különböző érzékszervek vektoraiban találkozik” – tette hozzá Tóth-Czifra Júlia.

Az est végén a szövegek hangzásvilága, illetve a zeneiség kérdése merült fel. „A kötetben a jelenléténél nagyobb szerepet kapott a zene, ugyanis van két olyan oldal, ahol csak kotta található” – mesélte Korpa Tamás. A költő azt is elárulta, hogy az Inszomnia verseihez született kísérleti zene is, amely Győrffy Ákos nevéhez fűződik.