Kultúra
Így áll a műtárgypiac
Budapesten tartottak konferenciát a témában
Friss kormányrendelet szabályozza a régészeti korú tárgyak adásvételének feltételeit, az előzetes bejelentési kötelezettség így gátat vethet a lelőhelyek fosztogatásának - közölte.
Mint kiemelte, mind az európai, mind a magyarországi internetes oldalakon számos régészeti lelet, műtárgy tűnik fel illegálisan, a Forster Központ műtárgyfelügyeleti irodája azonban tételes listát vezet a lopott műtárgyakról és folyamatos tájékoztatást biztosít.
Fontos ugyanakkor a lelőhelyek védelme is - mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: a fémkereső műszerek használatát már engedélyhez kötötték, de erősödik a régészeti szervek és a természetvédelmi hatóságok együttműködése is.
L. Simon László szólt a pozitív ösztönzőkről is: elmondása szerint immár komolyabb állami támogatás jár azoknak, akik a talált leleteket beszolgáltatják. A műtárgypiac számára is fontos, hogy új múzeumok épüljenek, de ugyanúgy a Nemzeti Kastélyprogram és Várprogram is, amelyek komoly nemzeti értékek megóvását szolgálják - jelezte.
Részben uniós forrásból több mint 40 milliárd forint jut csak az állami tulajdonú nagy kastélyokra, ezek a felújítandó épületek alkalmasak lesznek műtárgyak befogadására is - hívta fel a figyelmet L. Simon László, hozzátéve: az elmúlt években számos műtárgyat külföldről vásárolt vissza az állam a kastélyok és múzeumok számára.
Élve az állami elővásárlási joggal, hazai aukciókon tavaly 23 értékes műtárgyat sikerült visszavásárolni, többek között Nagysándor József honvédtábornok búcsúlevelét vagy egy Barabás Miklós-festményt - sorolt példákat az államtitkár.
Nemzetgazdasági érdek a hamisítás visszaszorítása
Kármán Gabriella, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője elmondta: széles körű szakmai összefogással elkészült a hamisítás elleni jogszabály-tervezet.
Beszámolója szerint az évi 51 milliárd eurós forgalmú nemzetközi műkereskedelemben a hamisítványok aránya 10-30 százalék lehet, míg Magyarországon az aukcióra felajánlott tárgyak közül műfajtól függően 15-50 százalékra tehető a hamisítványok aránya. Az általános profilú online kereskedelmi portálokon egy felmérés szerint 90 százalék feletti a "fertőzöttség" - mutatott rá.
A magyar műkereskedelem éves forgalma 15 milliárd forint, ezért nemzetgazdasági és társadalmi érdek is a hamisítás visszaszorítása - tette hozzá. Kármán Gabriella elmondta: a műkereskedelem szabályozásának javaslatával céljuk az üzletszerű műkereskedelem normáinak mértékadó meghatározása a szakmai önszabályozás szabadságának meghagyása mellett.
Főszabály szerint a kereskedelem üzletben folytatódjon, elektronikus csatorna esetén előírás lenne a személyes megtekintés lehetősége, a fogyasztóvédelmi szempontok betartása. A javaslat speciális dokumentációt, az eddiginél teljesebb, az azonosítást lehetővé tevő, naprakész nyilvántartást tenne kötelezővé, a 900 ezer forintot meghaladó érték esetén pedig eredetiségigazolás kiadását írná elő - közölte Kármán Gabriella.
Évi geymilliárdos kár
Buzinkay Péter, a Forster Központ műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője előadásában arról szólt, hogy Magyarországon a műtárgyakkal összefüggésben évente 700-800 bűncselekményt és egymilliárd forintos kárt regisztrálnak.
Elmondása szerint az iroda feladatai közé tartozik a védetté nyilvánítás, a védettség megszüntetése, a kiviteli engedélyezés, valamint a bűnügyi együttműködés, a lopott műtárgyak nyilvántartása, a restitúciós ügyek kezelése. A nyilvános keresővel ellátott Egységes Műtárgytárban az iroda 93 ezer műtárgyat tart nyilván, köztük a lopott példányokat - fűzte hozzá.
Buzinkay Péter kiemelte: nemcsak a tulajdonosnak, hanem a jogszabály szerint a kereskedőnek és a vásárlónak is kellő körültekintéssel kell eljárnia, ez különösen fontos egy esetleges kártérítési eljárásnál.
Több peres ügy is volt az elmúlt években
Srágli Roland, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vezető szakmai titkára az állami vagyonkezelő restitúciós ügyekkel kapcsolatos feladatairól beszélt. Felidézte, hogy több peres ügy is zajlott az elmúlt években, ezekből csak a Sigray családdal szemben vesztett a magyar állam. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint azonban szabályozatlan volt az állami műtárgyvisszaadási folyamat, ez ösztönözte a jogalkotót néhány éve a szabályozás megalkotására - emlékeztetett.
Ennek értelmében a restitúciós folyamat első lépése az igénybejelentés, ezt követi az igényvizsgálat és az MNV Zrt. döntése - amely polgári peres eljárásban megtámadható -, majd kedvező esetben a tárgykiadás a tulajdonjog igazolásával.
A restitúciós vizsgálathoz szükséges az örökösi jogállás és a tulajdonjog bizonyítása vagy valószínűsítése. A vizsgálaton az MNV Zrt. áttekinti az igénylő által benyújtott dokumentumokat, az esetleges szakirodalmat és hivatalos dokumentációt, majd adatkérő lapot küld a tárgyat őrző közgyűjteményhez, amelynek harminc napon belül válaszolnia kell. A vagyonkezelő további harminc napon belül döntést hoz az állami tulajdonjog fennállásáról vagy hiányáról - számolt be.
A jogszabály nem írja felül az elbirtoklásra vonatkozó szabályokat és nem jelenti a kárpótlás újranyitását, valamint korábbi bírósági ítéletek érvénytelenítését sem - hívta fel a figyelmet Srágli Roland.