Kultúra

Idén 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét

Augusztus 17.- és 20. között minden a népművészet körül forog

Augusztus 17.- és 20. között a Budavári palotában rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál az év várva várt családi rendezvénye, ahol kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit. Az egész napos színpadi programmal színesített rendezvény felejthetetlen élményt nyújt minden korosztálynak.

Idén augusztus 17. és 20-a között 32. alkalommal változik a Budavári Palota a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepévé. A Mesterségek Ünnepén idén is a hajdani vásárok utánozhatatlan hangulatával, közel 1000 kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programmal, mesterség bemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal várják a látogatókat.  A több, mint 800 magyar és 150 külföldi mester látványműhelyeiben megismerkedhetnek a látogatók a szakmák rejtelmeivel, találkozhatnak sok különleges mesterség képviselőjével.

Érkeznek mesterek Iránból, Kínából, Mongóliából, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból. A tartalmas kikapcsolódásra vágyó látogató itt úgy érezheti magát, mintha kiszakadva a mindennapokból egy középkori forgatagba csöppent volna, ahol egyedülálló népi kézműves örökségünket csodálhatja és vásárolhatja meg. A rendezvényen ki is lehet próbálni a mesterségeket, közel 100 műhelyben tekinthet be a közönség a mesterségek műhelytitkaiba.

Kiemelt téma a népi mesterségek egyik legősibb ága, a szövés és a fonás, amelyek eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Erdélyből még a gyári termékek sem tudták teljesen kiszorítani a paraszti szövőszékeket, s még mindig akad falusi ház, ahol csattog az osztováta. Háznál készül többek között a subaszőnyeghez hasonló, puhára ványolt, vastag, meleg gyapjútakaró, a cserge. Gyapotból, kenderből és lenből vagy ezek elegyes anyagából hímes törülközőket, abroszokat, futókat, szedettes falvédőket, kispárnákat, sodrott gyapjúból szőnyeget szőttek. A fonás vesszőből, gyékényből, szalmából vagy csuhéból kivitelezhető minden más eszköz nélkül. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A Mesterségek Ünnepe szövő műhelyeiben mutatják be a népi szövés és fonás sokszínűségét, és formagazdagságát. Megismerkedhetnek a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövéssel, a szalag-, és a szőnyegszövéssel, de lesz rokkán fonás és hajfonás is. A rendezvényen többek között egy korabeli parasztporta udvarára invitálják a látogatókat, ahol a gyapjú, illetve a kenderfeldolgozás ősi műveleteit követhetik nyomon. A gyapjúval foglalatoskodók a lenyírt birkagyapjút tisztítják, majd mossák, fésülik, kártolják, festik, úgy, mint elődeink.

mesterségek ünnepe 18 nagy

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom