Húszéves a Kieselbach Galéria

Fényes Adolf, Vaszary János, Rippl-Rónai József és Csontváry Kosztka Tivadar alkotásai is szerepelnek azon a kiállításon, amelyhez kapcsolódóan a Kieselbach Galéria a napokban mutatta be Aranykorok romjain című kötetét. Az album Molnos Péter legérdekesebb tanulmányait tartalmazza, amelyben a szerző tudatosan összekapcsolja a művészetet az élettel: a műalkotások mellett a történelmi környezet, hangulat, az emberi drámák, a művészek és gyűjtők érdekfeszítő sorsa is megismerhető. Az olvasók ilyen módon bepillantást nyerhetnek a századelő legjelentősebb műgyűjtői, így Andrássy Gyula gróf, Nemes Marcell és Kohner Adolf életébe is.

„A történetek rávilágítanak arra, hogy nem ismerjük a magyar festészetet a maga teljességében: a kiállítás és a kötet együttese segítségével történelmi töréseket ismerünk fel, megismerhetünk a határon kívül maradt alkotásokkal, és a megidézett nagy, századfordulós gyűjtemények porrá hullását is végig követhetjük” – fogalmazott Kieselbach Tamás.

Az album érdekessége, hogy egy korábban nem ismert, 1894-es fényképet tartalmaz Csontváryról, és először reprodukálták Batthyány Gyula 1954-ben festett albumát, amelyet egykor a nyolc év fegyházbüntetésre ítélt gróf egy márianosztrai börtönőrnek adott ajándékba. A tanulmányok között találunk olyat, amely olyan festményekkel foglalkozik, amelyek jól ismert képek hátoldalán rejtőztek évtizedeken át. „Amikor a kincseket keressük, nézzük azt a pár évet, amikor a magyar festészet világhírű volt, és ehhez a képek hátoldalát is meg kell néznünk: az avantgárd idejében ugyanis részben a művészeti irányzat nem megfelelő értékelése, részben a szegénység miatt a festők nagyon gyakran festették át vagy akár szabdalták meg képeiket” – mutatott rá Kieselbach Tamás.

A Kieselbach Galéria fennállásának huszadik évfordulójára a kötethez kapcsolódóan reprezentatív kiállítást is megtekinthet a közönség, többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos műveiből. A tárlat különleges jelentősége, hogy Csontváry három olyan alkotása is látható, amely a budai Várban rendezett életmű-kiállításon nem szerepel.

A tárlat követi az album szellemes megoldásait, így a záróteremben megtudhatjuk, hogy mi köti össze Kabos Gyulát és a harmincas évek modern festőit, de egymás mellett láthatjuk Aba-Novák Vilmos eredeti és hamisított műveit is. A kötetben egyébként külön részben Molnos Péter a festményhamisítók világát is bemutatja.

A kiállításhoz és a kötet megjelenéséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Kieselbach Tamás kifejtette álláspontját a mai magyarországi jogi szabályozási háttérrel kapcsolatban, amely tapasztalata szerint erősen gátolja, hogy jelentős hazai műgyűjtők léphessenek színre. Kifogásolja, hogy ha egy magyar állampolgár külföldön fontos műtárgyat vásárol és hazaszállítja, azt nagy valószínűséggel azonnal védettség alá helyezi az illetékes hatóság. Ez egyet jelent azzal, mintha „egy külföldön játszó, világhírű focistát vagy operaénekest Magyarországra hívnának egy mérkőzés vagy koncert erejéig, majd mikor befelé átlépte a határt, akár bevonhatnák az útlevelét és hatóságilag megtiltanák, hogy a jövőben elhagyhassa Magyarország területét.”A műgyűjtő álláspontja szerint a jelenlegi helyzet egy későbbi, esetleges eladás alkalmával kizárja a lehetséges vevők köréből a külföld­ieket. „Hosszú távon kontraproduktív a helyzet, a jó szándékot látom a megoldásban, de ma nem lehetnek Nemes Marcellek, azaz tulajdonképpen szegényít bennünket a jelenlegi szabályozás” – hangsúlyozta.