Hazai épített örökség mentésére hat év alatt 180 milliárd jutott

Fónagy János avatóbeszédében kiemelte: a kastélyok, várak történelmi lenyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként maradtak fenn. Trianon után nagy részük elkerült a jelenlegi ország területéről, a többit elpusztították a második világháború idején és az utána következő időszakban - tette hozzá.
"Az évszázadok alatt létrehozott épített örökséget olyan állapotban hagyta ránk a kommunista diktatúra, hogy annak megmentése évtizedekre munkát ad még a következő generációnak is" - mondta. Hozzátette: mindhárom Orbán-kormány felvállalta ezt a munkát, a vár- és a kastélyprogramban több mint 50 milliárdot biztosítanak az épületek felújítására, miközben a Rómer Flóris-terv a határokon túli kastélyokról, a Hauszmann-terv pedig a Budavári Palota megmentéséről szól.
Fónagy János felidézte, hogy a Fejér megyei Kápolnásnyék a Velencei-tó főváros felé eső kapujaként mindig is kereskedelmi központ volt. Jelentőségéhez a Dabasi Halász család is hozzájárult, gazdaságuk az egyik legnagyobb volt a környéken.
Közölte: Halász Gedeon idején készült el a kastély, amelyben a második világháború végéig éltek. Utána a családot megfosztották vagyonától, gazdaságától, a kastélyra pedig a pusztulás várt, egészen addig, amíg a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány uniós és egyéb források bevonásával meg nem mentette.
Az államtitkár szerint a létrejött Halász Gedeon Központ fontos kulturális, turisztikai találkozási hellyé válhat.
A kastély avatását követően nyílt meg az épületben A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban című kiállítás.
Sándor Benedek, az MKB vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank a rendszerváltás óta tudatosan gyűjti a hazai magyar festményeket. Céljuk, hogy az utókor számára megőrizzék a páratlan képeket, a gyűjtemény ma már több száz festményből áll.
Mint mondta, elsősorban 19. századi festőkre koncentrálnak, de kortárs festmények is vannak a gyűjteményben.
A kápolnásnyéki tárlat a korábban a Várkert Bazárban bemutatott festmények válogatása, köztük olyan alkotók képeivel, mint Mednyánszky László, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Csók István, Aba-Novák Vilmos, Székely Bertalan vagy Rippl-Rónai József. Az 54 festmény a kastély öt termében év végéig lesz látható.
A kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély 306,1 millió forint európai uniós támogatásból és az alapítvány 16,11 millió forintos önrészéből újult meg, látogatótérrel és kiállítóhellyel bővült. 
A kápolnásnyéki birtok a 19. század első felében került Dabasi Halász Sámuel kezére. A család kúriáját feltehetően szintén a 19. század első felében, klasszicista stílusban építették. Mai formáját Dabasi Halász Gedeon jóvoltából az 1910-es években nyerte el. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta.
1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty tsz irodái működtek a falai között. Az épület állapota azokban az időkben folyamatosan romlott.  

LMP: Szakmai alapú kulturális örökségvédelmi rendszerre van szükség
Az LMP valódi, szakmai alapon és önálló intézményrendszeren nyugvó, kiszámítható működésű kulturális örökségvédelmi rendszer megteremtését tartja szükségesnek - mondta Komlósi Csaba, a párt kulturális szakszóvivője szombati sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek.
Véleménye szerint az utóbbi években "eléggé jelentős pusztulás történt a műemléki állományban": épületek kerültek ki ebből a körből vagy semmisültek meg, és ezt a területet ma az "ideológiai mázzal leöntött nagyzási hóbort" és a gazdasági haszonszerzés jellemzi.
Utóbbi példájaként említette, hogy "a hatalomhoz közel álló gazdasági érdekcsoportok" olcsón felvásárolnak lerobbant, de patinás épületeket, azokat gyorsan, nemegyszer uniós forrásokat bevonva felújítják, majd nagy haszonnal működtetik vagy értékesítik; szavai szerint ebben a körben szaúdi és török üzletemberek is megjelentek.
Az intézményrendszer felszámolása mellett Komlósi Csaba súlyos problémaként említette a forráshiányt, megemlítve, problémás megoldásnak tartják, hogy a kormány helyett a cégek dönthetik el, hová kerüljön a "műemlékvédelmi tao-ból". Már korábban is látszott - tette hozzá -, hogy a társasági adó ilyen felajánlása jelentős visszaélésekre ad alkalmat.
Szavai szerint a területen a politika és a gazdaság sajátos összefonódása jelenik meg; "a gazdálkodók tudják, hogy kinek kell adni ahhoz, hogy a megrendeléseik megmaradjanak, esetleg új megrendeléseket kapjanak".
Kifogásolva azt is, hogy az elosztásnál nem érvényesülnek a szakmai szempontok, abszurdnak nevezve, "ahogy a nemzeti értékek között szelektálnak".