Hangulat kontra praktikum

Komplett közösség szerveződött a tizenkettedik kerületi, jelenleg üresen álló Törpe utca 2. számú villaépület megtartása köré, a civilek a bontást ellenző aláírásokon túl – építész hallgatók bevonásával – javaslatokat adnának arra is, miként lehetne korszerűsíteni az ingatlant.

Amint arról korábban írtunk már, Hegyvidék Önkormányzata a kerületi új városközpont kialakításával egyidejűleg a szóban forgó, 1933-ban épült villát lebontaná és a helyére tervezett modern ingatlanban kulturális szalont hozna létre. Jelenleg a villa semmiféle védelmet nem élvez, noha épített környezete, a Kiss János Altábornagy utca mindkét oldala városképileg védett és 2013-ig az építészetileg kevéssé értékes Törpe utca 2. is fővárosi védelem alatt állt.

A születése óta a szomszédos házban élő építész Hayde Tibor Ervin szakvéleménye arra emlékeztet, hogy a Törpe utca 2. számú ház egyrészt a Törpe utca páros oldalának épületsorát nyitja, másrészt a Kiss János altábornagy utca előkertes házsorát indítja el, mely a szemben sorakozó, népi szecesszió elemeit viselő Medgyaszay István által tervezett úgynevezett „Városi házakra” felelget. A Kiss János altábornagy utcának egyébként mindkét oldala építészetileg védelmet élvez, a páros oldalon sorakozó, holland házak néven is ismert kétszintes házsort Bauer Emil tervezte, Magyarország első sorházai ezek. A villa megtartását szorgalmazó építészeti szakvélemény arra is kitér, hogy a Frank Jenő tervezte épületet nemcsak a főváros védte, de helyi, önkormányzati védelemre is javasolták korábban.

Ezt a megoldást várná a Törpe utcai villa megmentéséért létrejött civil kezdeményezés is, hiszen a műemléki szempontból nem értékes épületek esetén a helybéliek érzelmi kötődése miatta az önkormányzati védelem megóvhatná az adott ingatlant. Éppen a helyi védelmi státusza mentette meg a dózertől a hetedik kerületi Nagydiófa utca 8. számú házat is. Az egyszintes épületet szintén nem tartotta a műemlékvédelem építészetileg érdemesnek a megóvásra, ám a környékbeliek ragaszkodása a környéken egyedülálló, egyszintes, több mint százéves épülethez a helyi vezetést arra bírta, hogy kerületi védelmi státuszt biztosítson a háznak.

Nemrég műemléki védelemre is javasolták egyébként a Törpe utcai villát, a huszadik századi és a két világháború közötti időszak építészetének kutatásairól is ismert, Ferkai András Ybl- díjas építészettörténész véleményezésével, ám a kérelmet a Forster Központ elutasította.

A Törpe utcai épület kapcsán megkérdeztük Ráday Mihályt, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökét is, aki lapunknak arról beszélt, hogy az utóbbi évek bebizonyították, hogy az emberek nem a praktikus szempontok miatt kedvelnek meg egy épületet, sokkal inkább annak hangulati elemei miatt kötődnek hozzá.

„A legkedveltebb szállodák között a felújított Hungária Fürdő épülete, ma Zara Hotel vagy a Gresham-palota épületéből kialakított Four Seasons Hotel vannak, szemben a kortárs épületekkel. A Törpe utca 2. szám alatt lévő ház, ha építészetileg nem is annyira izgalmas, kétségtelenül hangulata van. Magam is a ház megtartása mellett érveltem amikor a polgármester úrral találkoztam, mert úgy gondolom, hogy ha terveztetnek bárkivel egy épületet a helyére, nem biztos, hogy képes ilyen hangulatot generálni. Ráadásul itt az utcaképről van szó, amelyet egy új építésű ház teljesen megbontana” – tette hozzá.

A Törpe villa megmentéséért létrejött civil szervezet a Törpe 2 Csoport vezetője Hajba Vince lapunknak elmondta, azt tervezik, hogy fiatal építész hallgatók segítségével ötleteket adnának le az önkormányzatnak a villa újjáépítésére vonatkozóan. Hozzátette, továbbra is az érzelmi kötődés és az esztétikai szempontok állnak szembe a praktikus, modern szempontokkal. A szervezet vezetője Márai Kassáról megfogalmazott gondolataira emlékeztetett: „Mindig mérges leszek, ha idegenek udvarias egyetértéssel, lanyhán dicsérgetik előttem Kassa szépségeit. Kassa nem 'szép', Kassának lelke, életmódja, titka van. Ezt csak mi tudjuk, akik ott születtünk. [...] Mert az igazi urbanitás nem a sugárút, nem is az aszfalt vagy a hirdetőoszlop, hanem a legenda, mely egy valóságos város lakóinak lelkében kialakul a város egyéniségének titkáról.”

Minden érzelmi érvelés ellenére, az önkormányzat hajthatatlannak tűnik a kérdésben, mint mondják, a  jelenlegi épület, számos műszaki kompromisszum árán elvileg felújítható lenne, a gyakorlatban azonban a jelentős költségű ráfordítás ellenére sem lenne alkalmas a Kulturális Szalon megfelelő elhelyezésére, mérete és belső kialakítása nem teszi lehetővé. Az önkormányzat elvégeztette az épület felújításának költségkalkulációját. Eszerint a felújítás költsége fajlagosan drágább, mint az új építéséé

„A Csoport érvelésében megfogalmazott félelem, miszerint a kialakult város-szövet sérül, a projektek alapos előkészítő vizsgálatai szerint alaptalan” – teszik hozzá.