Gyilokjáró és a Corvinák titkai

A szoborlelet a Várban talált értékek legbecsesebbike (Fotó: Hegedüs Róbert)

Új funkciót kapott az egykori budai királyi palota eddig viszonylag elszigetelt Királypincéje: nemrég adták át az itt működő Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának második bejáratát, emellett pénztár és szekrényes ruhatár is létesült. Lapunknak az intézmény főigazgatója, Farbaky Péter felidézte: miután a Várkert Bazár rekonstrukciója során a palota megközelítéséhez lépcső és lift épült a Duna felőli várfalaknál, valamint a fal tetejénél a Savoyai terasztól idevezető járdát, „gyilokjárót” alakítottak ki, s mivel így adottak új látogatási irányok, felmerült, hogy a palotakertből is lehetővé kell tenni a múzeumba való bejutást. Végül a főváros támogatásával végezték el a munkát, a Királypincéhez kapcsolódó három kisebb pincerészben pedig a középkori higiéniát, a királyi testőrséget, valamint a kőfaragó-mesterséget mutatják be, teljesen új tárlatként, a régészeti leletek mellett érintőképernyős terminálokon – mondta a főigazgató.

Feljebb, a főbejárat felé vezető alagsori térrészekben szintén most adták át az újrarendezett középkori palotatörténeti állandó kiállítást, Buda „a királyi méltóság széke és trónusa” – a középkori királyi palota címmel. Farbaky Péter elmondta, hogy az 1968 óta lényegében változatlan tárlatot két ütemben újították meg: a főlépcsőházi és ahhoz kapcsolódó részen a régről ismert vármakett az értelmezését segítő, korszerű technikai elemekkel újult meg, és új tablókkal egészült ki. Mint arról lapunk korábban beszámolt, ezeken a korabeli hiteles ábrázolások mellett a rekonstrukciós rajz, az ásatási fotó és a mai állapot együtt jelenik meg, könnyebbé téve az elmúlt évszázadok változásainak áttekintését. Kiállították a középkori uralkodói családokat és előkelőket bemutató régészeti leleteket, amelyek eddig csak időszaki tárlaton voltak láthatók, az érintőképernyős terminálokon pedig a kapcsolódó tárgyakat, képeket, írásokat tekinthetnek meg az érdeklődők.

A második, nemrég elkészült szekcióban pedig, amely a Királypincéhez közelebb található, a királyi könyvtárakat, köztük Hunyadi Mátyás könyvtárát idézik meg szintén érintőképernyős terminálokon és a Philostratus-kódex fakszimile kiadványával. A tárlaton felelevenítik Mátyás király vonzódását az asztrológia és asztronómia iránt: mint az több forrásból ismert, az egykori kápolna melletti tereket, köztük a Corvina könyvtárét csillagképeket ábrázoló díszítőfestés boltozta, s ezt most egy itáliai példa alapján készített hasonló alkotás kivetítése idézi meg.

A Királypincében még egy számítógépes rekonstrukció tekinthető meg a középkori királyi palota 1540 körüli állapotának egy lehetséges változatáról, de érdekesség még egy Mátyás-kori reneszánsz szobortalapzat összeillesztett néhány eleme is. Szinte természetes, hogy a megújított kiállításon új információs rendszer is helyet kapott a falakon és a tárgyak mellett, amelyekről a magyar mellett angolul tájékozódhatnak a látogatók.

Az intézmény évek óta tartó megújulássorozatának újabb állomása ez, a főváros történetét bemutató kiállítás, a palota 20. századi történetét felidéző tárlat után. Amint Farbaky Péter hangsúlyozta, mindezzel teljessé vált az „időtengely”, amelyről már korábban is beszélt lapunknak: a pincétől a felsőbb emeletekig, a főlépcsőház környezetében a középkortól a közelmúltig látható az egykori királyi székhely gazdag múltja.

Kérdésünkre, hogy történt-e előrelépés egy másik tervével kapcsolatban, amely szerint az Oroszlános udvarból nyíló főbejárattal szembeni ajtóhoz az Újvilág-kert felől vezető meredek lépcsőt esetleg lifttel váltanák ki, a főigazgató elmondta: valóban kezdeni kellene valamit ezzel, de egyelőre még nem nyílt lehetőség a megvalósítására.