Kultúra

Gépszörnyek a Szépművészetiben

Jó ütemben halad az intézmény rekonstrukciója, megújul a hetven éve zárt Román csarnok, lebontják a két üvegpiramist

Mintegy két és fél ezer négyzetméternyi új közönségforgalmi térrel bővül a Szépművészeti Múzeum, megújul a gépészet, a gyűjtemények egy része máshová kerül, lebontják a belső udvarokat fedő két üvegpiramist, raktárakat alakítanak ki a mélyföldszinten, a restaurálandó Román csarnok alatt: a sajtónak tartott bejáráson mutatta meg az intézmény, hol tart a 2018 tavaszára elkészülő rekonstrukció.

Román csarnok 20160402
Mélyítik a Román csarnok alatti területet. A középkori kőtár legszebb darabjai kapnak majd itt helyet az új raktárak fölött (Fotó: Hegedüs Róbert)

Hatalmas munkagépek mélyítik a talajt az 1906-ban átadott Szépművészeti Múzeumban, az elszürkült, a második világháború vége óta elzárva tartott Román csarnok alatt. Itt raktárak kapnak helyet az intézmény 2018 tavaszára befejezni tervezett rekonstrukciója során, a környező épületszárnyban pedig további átalakítások zajlanak, de a munkák érintik a mélyföldszint nagyobb részét is. A múzeum tegnap az újságíróknak szervezett bejáráson mutatta meg, hol tart a mintegy 9,5 milliárd forintos rekonstrukció. Mint Baán László főigazgató elmondta, ezt az átépítést éppúgy a neves Mányi István tervezte, mint a nyolcvanas évek közepe óta több ütemben lezajlott egyéb munkákat is. Hozzátette: a munkálatok tizennégyezer négyzetmétert érintenek, így az épület több mint negyven százaléka újul most meg. Arra is emlékeztetett, hogy az eddig raktározásra használt Román csarnokot visszakapja a nagyközönség, miután restaurálták a falfestéseket és egyéb díszeket.

A Szépművészeti mostani rekonstrukciója már jó ideje aktuális: eddig nem volt például korszerű légkondicionálás, de most a Román csarnoknak is helyet adó épületszárny klimatizálást kap, ez az itáliai táblaképek műtárgyvédelme miatt is fontos, de kazáncsere, fűtés- és villanyhálózat-korszerűsítés is lesz – mutatott rá Baán László. Azt is hangsúlyozta, hogy a múzeum másik fele hermetikusan le van zárva, jelenleg itt tárolják a műalkotásokat, természetesen állandó felügyelettel.

Kérdésünkre Mányi István elmondta: az épületrész tetőzete is megújul, az üveg felülvilágítók pedig árnyékolást kapnak. Kőszegi Antal főmérnök arról beszélt, hogy a klimatizálás a múzeum mintegy felét képes majd ellátni, a tetőn lesznek a gépek – reményeik szerint valamikor a jövőben folytatódhat a megújulás, és akkor az épület másik fele is beépített légkondicionálást kaphat.

Ismert, a Szépművészeti lesz a „régi mesterek” múzeuma 2018-tól: ugyanis a budai Várból elköltöző Nemzeti Galéria nagyjából 1800 előtti magyar anyaga és a hasonló korszakból származó külföldi művek közösen szerepelnek majd itt, ahogy az 1957 előtt is volt – hangsúlyozta Baán László. A városligeti új múzeumok építését és a park megújítását célzó Liget Budapest projektben megépül az Új Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok helyén: itt pedig a nagyrészt 1800 utáni magyar és külföldi anyag kap helyet. A Szépművészeti gyűjteményeinek tervezett elrendezéséről szólva a főigazgató elmondta: a Román csarnokban a tervek szerint a középkori kőtár legszebb darabjai lesznek láthatók, az eddigi időszaki kiállítóterekben lennének a gótikus szárnyas oltárok, míg a szintén a földszinten lévő antik gyűjtemény helyén lesz az időszaki tárlatok új helye. Utóbbi gyűjtemény a mélyföldszintre kerül, az egyiptomi gyűjteménnyel együtt a két, üvegpiramissal fedett kiállítótérbe és a köztük lévő – a Márvány csarnok alatti – területre, mintegy ezerkétszáz négyzetméteren. Lapunk kérdésére Mányi István elárulta: sajnos „eljárt az idő” a kilencvenes években épített üveg felülvilágítók felett, a modern muzeológia egyre inkább a mesterséges megvilágítás felé halad, így ezeket elbontják és befedik a helyüket.

Mint Baán László kitért rá, az egyiptomi gyűjtemény eddigi helyén új önkiszolgáló éttermet alakítanak ki, amely a jelenlegi büfénél nagyobb kínálatot biztosít majd a látogatóknak. Ezt végül mégsem nyitják meg a Hősök tere felé, bár eredetileg így tervezték – válaszolta lapunk kérdésére a főigazgató.

A látogatókat érintő változások sorában lesz az új ruhatár, amely az eddigi hatvan-nyolcvan személy helyett akár ezerkétszáz fő holmiját is képes befogadni. Hátul, az állatkert felőli épületrészben megszűnnek az irodák – mutatott rá Baán –, így visszakapja a közönség például a Michelangelo Teremnek nevezett, reneszánsz kazettás mennyezettel fedett helyiséget, amelyet a hetvenes évek óta galériázva a pénzügyi osztály használt. Ennek eredeti, mára már eltüntetett falfestését is rekonstruálják – mondta kérdésünkre az építész. Bővül a gyermekfoglalkoztatásra és múzeumpedagógiai programokra alkalmas terület is a földszinten, illetve a mélyföldszinten. Természetesen korszerűsítik a vagyon- és műtárgyvédelmi rendszereket is, a riasztókat, páratartalom-mérőket, mindent egy komoly őrségi bázisra kötnek majd be. Teljesen akadálymentesítik az egész múzeumot, nemcsak a mozgásukban, hanem a látásukban korlátozottak számára is, az új liftek mellett taktilis jelzések, Braille-írással ellátott felületek és hangos tájékoztatás lesz. Mindezeken túl végre eltűnnek a múzeum háta mögül a barakkok és a zöld fémkerítés: a területet parkosítják és kinyitják, és majd csak a műtárgyszállításokra használt kapu térsége és egy kis dolgozói parkoló marad az intézmény használatában – mutatott rá Baán László.