Kultúra

Gépi játékok a kortárs művészetben

A technika immár lehetőséget ad arra, hogy egy szemüveg segítségével bejárható legyen a tenger mélye, mintha ott lenne az ember

Bár voltak 3D-s filmek már a hetvenes években is, az akkori élmény nem összehasonlítható azzal, amit ma az IMAX-termekben átélhetünk.

technológia 20141201
A technológia új megközelítésbe helyezi a művészeteket – és nem csupán vásári módon (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A Capa központ Kép és képtelenség című tárlata a látáshoz és megfigyeléshez kapcsolódó új eszközöket és kísérleteket mutatja be játékok, szemüvegek, meghekkelt programok és mozgásérzékelő szoftverek segítségével. Bár néhány képzőművész előszeretettel használja ezeket az eszközöket, a kurátor szerint ezek a kísérletek nem teremtenek új műfajt.

A Kép és képtelenség című tárlat célja a modern technológiai eszközök bemutatása, illetve azok integrálása a mindennapi életbe és a képzőművészetbe: számos számítógépes játéknak például a meghekkelt változatát is láthatjuk, ami azt jelenti, hogy néhány fejlesztő a program alapjait felhasználva variálta át azt valami egészen mássá. A Super Mario esetében például a henger alakú joystick szerepét egy szemüveg veszi át, így az irányítást a kezünk helyett a fejünk mozgatásával végezzük, autók helyett pedig gömböket láthatunk, amelyek erre reagálva mozognak előttünk.

A következő teremben egy székre ültetik le a látogatót, aki kap egy hagyományos konzolt, egy fülhallgatót egy szemüveget, amelyen keresztül a külvilágot kizárva csak a játékot látja, és egy űrhajót kell irányítania. Figyelmeztetnek azonban mindenkit, hogy ha epilepsziás, netán tériszonya van, akkor nem tanácsos belekezdenie. A program egy futurisztikus és életidegen környezetben játszódik.

A tárlat azonban nem csupán a játékokról és a kísérletezésről szól, hanem elsősorban a megfigyeléshez és a látáshoz kapcsolódó új vívmányokról. Felvehetünk például egy szemüveget, amelyen keresztül egy újságot lapozgatva plusz információkhoz juthatunk, videók jelennek meg előttünk, azaz például a marketinget a korábbinál jóval interaktívabbá teheti, vagy kipróbálhatjuk a Google Glasst, amely kvázi egy okostelefonként működő szemüveg, nem csupán hívásokat indíthatunk róla, hanem az interneten is böngészhetünk manuális vagy hangvezérlés segítségével.

Feltehetjük persze a kérdést, hogy az ehhez hasonló eszközöket a munkáikba beépítő alkotók vajon megteremthetnek-e idővel egy új képzőművészeti műfajt a szintén nem túl régi ágazat, a hanginstalláció mintájára. Nemes Attila, a kiállítás kurátora szerint bár valószínűleg megjelennek majd az ilyen kísérletek, de ezen a területen nem lesz nagy jelentősége, inkább a technika és a hacking világában – hiszen jelenleg szinte naponta jelennek meg új projektek és ötletek ezekre az eszközökre építve –, illetve a médiaművészetben lehet még jelentősége. Szintén kérdéses, hogy egy számítógépes játékot, amelynek sokszor filmes, komplexen megírt története, sajátos stílusa és kimunkált képi világa van, lehet-e művészetként kezelni – a szakember szerint, ha a művészetet kötött fogalomként kezeljük, akkor azokat az alkotásokat értjük alatta, amelyekkel valaki a saját gondolait fejezi ki egyedi módon, s akkor nem tekinthetjük annak, azonban valóban képzett grafikusok, programozók és más kreatív emberek hozzák létre, de ennek ellenére mégiscsak játék marad.

A közelmúltban a Vam Design Centerben Van Gogh munkáit láthattunk 3D-ben, a tárlat pedig remekül érzékeltette, hogy a technológia milyen új megközelítésbe tudja helyezni a magas művészetet, és nem csupán vásári módon. Nemes Attila is egyetért azzal, hogy elsősorban ezen a területen érhet össze majd a kultúra a modern kütyükkel, hiszen a virtuális valóságon keresztül bármit meg tudunk ismerni – szó szerint – egy új szemüvegen keresztül.

„Ha belegondolunk, hogy a modern kor milyen változásokat hozott a világ megértésében, már csupán azzal, hogy egy képet le tudunk fotózni és el tudjuk juttatni bárkihez, nagyon könnyen hozzá tudunk férni bármilyen információhoz. Ezekkel az eszközökkel pedig egy szemüveg segítségével be tudom járni a tenger mélyét, az Akropoliszt, de minden kép által fogyasztható információ esetében nagyon fontossá válik majd” – tette hozzá a szakember.