Kultúra
Fókuszban a rendszerváltás időszaka
Hamarosan kezdődik a Tokaji Írótábor – ezúttal Radnóti Miklósra emlékeznek, a díszvendégek pedig az idén lengyel alkotók lesznek

Szentmártoni János: A politika eluralt mindent (Fotó: Csudai Sándor)
Elhallgatva és elfelejtve – ez az alcíme a 42. Tokaji Írótábor tanácskozásának, amelyet augusztus 13. és 15. között rendeznek meg, elsősorban a nyolcvanas és a kilencvenes évek írói munkásságait, irodalmi műhelyeit, értelmiségi találkozóit vizsgálva. A diktatúra alatt elhallgattatott irodalomról való értekezés tulajdonképpen folytatása a két éve kezdődött programnak, amikor előbb az 1945 és 1965 közötti írók munkáit és lehetőségeit vizsgálták meg, tavaly pedig az ezt követő két évtized irodalmárainak tevékenységét járták körül a tábor résztvevői.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség és a tábor kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta, hogy a rendszerváltás körüli időszak irodalmi mozgását újabb önmeghatározási kísérletek jellemezték, erről szóltak a viták és az értekezések. „Ekkoriban már új folyóiratok és kiadók indulhattak, de okozott még némi identitászavart, hogy a több évtizedes elhallgattatás és cenzúra után mindent le lehetett írni és ki lehetett mondani. Az elmúlt huszonöt évben némileg kitisztult a kép. Én úgy látom, ma a leglényegesebb kérdés, hogy ismét megtaláljuk azokat a közösségeket és embereket, akiknek az irodalom napi lelki táplálékul szolgálhat, vagyis az olvasóinkat. Ebben a média nem sok segítséget nyújt” – fogalmazott az elnök. A rendszerváltozás reményteljes időszakával szemben a mai kulturális megosztottságot firtató kérdésünkre Szentmártoni úgy reagált: tény, hogy a szóban forgó időszakban a közös ellenség, a diktatúra egy asztalhoz ültetett különböző esztétikai és ideológiai szemléletű alkotókat is. „A politikai holdudvarok kialakulása, illetve megerősödése már a rendszerváltás következménye, de én nagyobb bajnak érzem, hogy a kultúra képviselői nem léptek fel erélyesebben a mindenkori politikával szemben az ország mentálhigiénés egészsége érdekében. Fordítva történt: a politika uralt el mindent. Igaz, már Babits Mihály is az írástudók árulásáról beszélt száz évvel korábban” – fogalmazott Szentmártoni.
Akárcsak a megelőző években, az idén is teret adnak az írótáborban a kulturált vitáknak, a párbeszédnek, hiszen ez az egyik lényegi eleme a találkozónak. A tábor egyik kísérőprogramja a holokauszt emlékév jegyében a Radnóti Miklós-est lesz a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában, amit kamarakoncert követ. Szintén az emlékév részeként kiállítást szerveznek a huszadik századi modern magyar irodalom, képzőművészet és színház kiemelkedő nagyságait felvonultató család tagjainak emlékére: így Szerb Antalra, Osvát Kálmánra, Osvát Ernőre, Bálint Aladárra, Bálint Endrére és Bálint Istvánra emlékeznek majd. A jövőre huszadik évét ünneplő Parnasszus folyóirat egykori fiatal alkotói olvasnak fel és zenélnek a Rákóczi Pince udvarán. A hagyományokhoz hasonlóan az idén is ellátogatnak Tiszaladányba, ahol a huszonöt éve elhunyt Ratkó Józsefre emlékeznek. Lesz ezen kívül borkóstoló, folyóiratok estje a Hitel és az Együtt című lapok közreműködésével.
Az idén lengyel írókat is vendégül lát a Tokaji Írótábor: Sergiusz Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Boguslaw Wróblewski, a lublini Akcent folyóirat főszerkesztője és Jerzy Snopek, a magyar irodalom hűséges és kiváló fordítója érkezik a tanácskozásra, ahol egyebek mellett beszámol arról is, hogyan zajlottak az átalakulás évei Lengyelországban, összeveti a hasonlóságokat és különbségeket a magyar irodalmi folyamatokkal.