Kultúra
Fiedler Ferenc, a magyar festészet párizsi ködlovagja
Miró felfedezettje előtt tiszteleg Franciaország a budapesti Francia Intézetben napokban megnyílt nagyszabású tárlattal

A nagyszabású tárlat a főiskolai évektől haláláig Párizsban alkotó művész képeit mutatja meg, egyszersmind betekintést enged a festészetére jellemző lírai, absztrakt expresszionista irányzatba is. Mint azt már korábban megírtuk, a Franciaországban élt festőművész alkotásai világszerte ismertek, azonban hazai felfedezése – amelyre egész életében vágyott – csak mostanában érkezett el.
Ködlovagoknak hívták azokat a múlt századi alkotókat, akik nem voltak soha divatosak, s nagy részük kimaradt az irodalmi kánontól. Ez alapján méltán nevezhetjük Fiedler Ferencet is ködlovagnak, hiszen bár minden vágya az volt, hogy hazájában is megismerjék munkásságát, az absztrakt expresszionista festőművészt igazán csak napjainkban – halála után tizenhárom évvel – kezdik (újra) felfedezni itthon. Körülbelül másfél évvel ezelőtt a Makláry Galéria szentelt nagyobb tárlatot munkáinak, az a kiállítás az 1945 és ’65 közötti alkotásait ölelte fel – ez volt az eddigi legnagyobb tárlat a képeiből Magyarországon. A francia állam jóvoltából most létrejött kiállítás a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanársegédjeként végzett, a második világháború után pedig Párizsban alkotó művész munkáit vonultatja fel, így a közönség most megismerheti Fiedler absztrakt művészeti szakaszait.
Fiedler Ferenc – Hantai Simon és Reigl Judit mellett – a nemzetközileg legelismertebb magyar származású francia művészek közé tartozik, művészete így hidat képez a két ország kultúrája között. A háború után csatlakozott a Párizsi Iskolához, és rendszeresen Braque, Calder, Chagall, Giacometti, Kandinszkij, Léger, Miró, Matisse és Picasso társaságában állított ki. A művészzseni alkotásaira még itthon felfigyeltek: már 1931-ben, tízévesen bemutatkozhatott Nyíregyházán a Benczúr Kör keretei között, ezután bízták meg a kassai templom oltárának díszítésével is. A Szépművészeti Múzeum már kamaszkorában megvásárolta alkotásait, 1948-ban a Palotanegyedből indult ösztöndíjjal Párizsba, hátrahagyva mind Magyarországot, mind a figuratív festészetet.
1949-ben részt vett a negyedik Le Salon des Réalités Nouvelles kiállításon, amely Párizsban a kor leghaladóbb szellemiségű művészeti egyesületének kiállítása volt. Joan Miró fedezte fel a művészt, aki barátjává is fogadta és a fények festőjének nevezte el. 1951-ben a Kandinszkij és Giacometti kollektív kiállításon mutatta be az utánpótlás új tagjait, közöttük az ifjú Fiedlert. Ettől kezdve a 20. század modern művészetének nagy mestereivel állított ki rendszeresen. A francia állam már 1960-ban vásárolt Fiedlertől képet a Musée National d’Art Moderne közgyűjteményébe, amely ma a Pompidou Központban található. 1965-ben az alexandriai biennálén Franciaországot képviselte.
Legjellegzetesebb munkái a huszadik század absztrakt expresszionista festőművésze, Jackson Pollock hatását mutatják. Fiedler Ferenc az úgynevezett csurgatásos technikát elődjével ellentétben másként művelte: nem ment le a vászonig, ezzel a módszerrel sajátos textúrát kölcsönöz képeinek.
A Francia Intézetben nyílt tárlat a festő figuratív festészetébe is betekintést enged és megmutatja az utat az absztrakt festészetig, az említett munkamódszer kialakulásáig. Fiedler jelentőségét egyébként a nemzetközi művészeti életben jól szemlélteti az a tény, hogy – amint azt már korábban megírtuk – 2012-ben egyedüli európaiként és magyarként szerepelt a Jackson Pollock amerikai absztrakt expresszionista festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett, tizenhárom műalkotást tartalmazó kiállításon. Akkor a tárlat kurátorai a kiválasztási eljárás során Fiedler műalkotásaiban ugyanazt a kiáradó energiát fedezték fel, mint amely Pollock művészetének is meghatározója.
A nemzetközi szinten ismert művész haláláig Párizsban alkotott, s nagy bánatára nem kaphatta vissza magyar állampolgárságát. Pedig mint unokaöccsétől, Fiedler Pétertől megtudtuk, teljesen magyarnak érezte magát, de nagy szomorúságára idehaza nem ismerték a művészetét. A nemrég nyílt tárlat fővédnöke Roland Galharague, Franciaország nagykövete, főkurátora pedig Makláry Kálmán.