Kultúra

Felébredt álmából a Tündérpalota

Rejtett érték: Régi fényében a budapesti Könyves Kálmán körúton álló egykori gimnázium – A láthatatlan hőszigetelés titkai

Évtizedekig húzódó pusztulás után helyreállították az egyik legszebb magyaros szecessziós középület teljes homlokzatát: a budapesti Könyves Kálmán körút 40. szám alatti, egykor Tündérpalotának nevezett néhai iskola téglafalai visszakapták népies motívumokból építkező sgrafitto-díszeiket is. Egyúttal energetikai korszerűsítést is végeztek – és úgy hőszigetelték ezt az igazi rejtett értéket, hogy az kívülről nem is látszik.

Tündérpalota 20160404
Korszerű és korhű. Visszakapta díszeit a volt iskolaépület, és különleges eljárással szigetelték a falait (Fotó: Csudai Sándor)

Mint egy titkos kert, olyan az egykori Tisztviselőtelep a város egyik érdes részén, a volt Ganz-gyár szomszédságában, körben forgalmas főutakkal határolva. Az 1880-as években kiépült lakónegyedről szóló történeti összefoglalókban olvasható, hogy igen hamar szűkösnek bizonyultak az 1890-es évektől működő, részben ideiglenesnek szánt oktatási intézmények. Az akkor még a X. kerülethez tartozó területen önállóvá minősített királyi főgimnázium igazgatója, Gaál Mózes addig lobbizott az 1900-as évek legelején a minisztériumnál a lakosság támogatásával, míg külföldi tanulmányútra nem mehetett, és meg nem ígérték a pénzt egy saját épületre – a híres iskolaépítési programon kívül. A kor legmodernebb intézményét akarta az igazgató létrehozni, és a pályája elején inkább villa- és bérházépítőként ismert Kőrössy Albert Kálmánt bízták meg a tervezéssel, aki 1906-ban a VI. kerületi, mai nevén Kölcsey Gimnáziummal már bizonyított. Az 1909 és 1911 között felépített tisztviselőtelepi gimnázium korszerű felszereléssel és belső kialakítással – zsibongókkal, „szülői váróteremmel”, szaktantermi rendszerrel, könyvtárral – működhetett.

Az építész ekkor épp a Lechner Ödön-i hatású, magyaros szecessziós korszakát élte: mint az említett VI. kerületi iskolánál, itt is a pártázatos, a díszítést főképp a vakolat játékaival megoldó formában tervezte meg a szimmetrikus, H alakú épületet.

A Szegeden 1869-ben született Kőrössy az Iparművészeti Múzeum honlapján olvasható tudástárban írottak szerint a budapesti Műegyetemen kezdte tanulmányait, majd a párizsi École des Beaux-Arts-on, aztán Berlinben és Münchenben tanult. Utóbbi városban diplomázott, a neobarokk historizmus egyik mestere, Friedrich von Thiersch diákjaként, majd visszatérve Pestre az eklektika nagy tekintélyű képviselője, a többek között a New York-palotát és a budai királyi palota átépítését jegyző Hauszmann Alajos irodájába került.

Kőrössy első épületein még a neobarokk érződik, a Sebestyén Artúrral közös, 1899-es Osztálysorsjáték-palota is ilyen volt, amely a mai Március 15. tér déli részén állt, a második világháború után lebontották. Érdekes, ahogy ekkortól megjelent munkáin a francia szecesszió, az art nouveau hatása: az Aulich utca 3. alatti, 1901-ben tervezett, különös díszekkel készült Walkó-házon például. Ám szinte ezzel egy időben, 1903-ban megint neobarokkos szecessziót alkotott: a Munkácsy Mihály utca 23. alatti Sonnenberg-házon például a főbejárat egy kis barokk templom kapuja is lehetne. Később egyértelműen Lechner formanyel­véhez fordult, ami nem meglepő, mert a források szerint – például Déry Attila szakkönyveiben – a mester köréhez tartozott, bár nem volt „hivatalos” tanítványa, munkatársa. Ennek bizonyítéka a már említett Kölcsey Gimnázium és a tisztviselőtelepi iskola is: ahogy más Lechner-követők, ő is szintetizálta mestere módszereit, a megmozgatott formák helyett a lehető legtöbb sík homlokzatot alkalmazta ezen a két, erős rokonságot mutató épületen, pártázattal, vakolatba húzott, kevés dísszel, néhány kerámiaelemmel. A Könyves Kálmán körúti gimnáziumon a lechneri és Kós Károly-i népi motívumvilágot jeleníti meg sgrafittókon: főleg stilizált, erősen geometrikussá formált növényi motívumok és virágok láthatók vörös festékből, valamiféle viseletet, szőttest idézve. Az utókor e stílusirányzat egyik legszebb példányának tartja – megépülte idejére pedig már elült a kortársak 1906-1908 közötti vitája, amelyet nagyrészt szaklapokban folytattak a „konzervatívok” (a historizmus hívei) és a „modernek” (az újdonságot keresők, a régi stílusok feltámasztását elvetők).

Az építész később, másokkal társulva már a premodern felé fordult – mint a Kristóf tér 6. szám alatti házon is látható –, és számos kortársához hasonlóan az I. világháborút követően kivonult a szakmából: tisztviselő lett, későbbről nincs információ az életéről, csak az 1955-ös haláláról.

A Könyves Kálmán körúti gimnáziumnak pedig viharos sors jutott: szűkebb területen kellett működnie 1924-től, amikor a Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya – majd önállósulva: Néprajzi Múzeum, amely 1975-ben költözött újabb „ideiglenes” helyére, a Kossuth térre –, aztán más intézmények költöztek ide, az akkor már szakközépiskola végül 1976-ban megszűnt. Jelenleg a 2007 óta itt működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kezelésében áll, emellett az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Természettudományi Múzeum növénytára és a Nemzeti Múzeum restaurátorképző iskolája is itt található.

A felújítást hosszú évek óta tervezték, de a 2011-ben egy Norvég Alap-pályázaton elnyert összeget elvesztették, miután nem sikerült időben elkezdeni a munkát. Végül 2013-ban ítéltek meg uniós forrásokból egy energetikai korszerűsítési pályázaton több mint ötszázmillió forintot: ebből nem maradt pénz a pince szigetelésére, a belső díszítőfestések feltárására, restaurálására. Azonban kicserélték a kazánokat, a fűtőtesteket, leszigetelték a padlásfödémet, műemléki igényességgel jobban záró ablakokat építettek be és az udvaron napelemparkot hoztak létre. A külső homlokzatok pedig amellett, hogy visszakapták vakolatukat és a régi díszítőmotívumaikat, különleges hőszigetelést kaptak. A helyreállítást tervezők Hőnich Henrik és Szabó László műegyetemi tanárok voltak, és mivel hagyományos technológia nyilván szóba sem jöhetett, a Debreceni Egyetemmel közösen speciális, úgynevezett nanokerámia bevonattal látták el a falakat. Mindezekkel sikerült több mint felével csökkenteni az energiaigényt és így a rezsit is – valamint újabb mintát adni számos hasonló, kiemelkedő műemlék korszerűsítéséhez.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom