Kultúra

Fejlesztenék a budavári épülettorzót

Bővítették a régészeti és műemléki ügyekkel foglalkozó Forster Központ feladatkörét – Bemutatták az intézmény új elnökét

Nem tévedhetetlenek a politikusok – ezzel indokolta lapunk kérdésére a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy miért helyeznek vissza két év után több feladatot is a régészeti, műemlékes ügyekkel foglalkozó Forster Központba. L. Simon László tegnap sajtótájékoztatón mutatta be az intézmény új elnökét, Sághi Attilát. Az eseményen beszéltek a központ jövőbeni lehetőségeiről, az államtitkár pedig bejelentette, hogy koncepciót készítettek a volt Honvéd Főparancsnokság épülettorzójának fejlesztésére. Sághi Attila lapunknak a volt királyi palota esetleges helyreállításáról pedig azt mondta: szakemberként a beltérben azt tartaná helyreállíthatónak, amely hitelesen megépíthető.

saghi
Sághi Attila szerint a királyi palota belsejében a hitelességre kellene törekedni (Fotó: Hegedüs Róbert)

Bemutatta a nyilvánosságnak tegnap a műemléki, régészeti ügyekkel foglalkozó Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ új elnökét, Sághi Attilát a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László, valamint ismertette az intézmény bővülő feladatköreit.

A néhány éve több helyre kiszervezett műemlékvédelmi és régészeti feladatokat a kormányzat most részben újraegyesíti, s ezt L. Simon lapunknak azzal indokolta, hogy nem tévedhetetlenek a politikusok. Bár hozzátette azt is, hogy „a megváltozott körülmények eltérő döntéseket kívánnak”, és meglátása szerint „nincs lezárt folyamat”.

Mint megírtuk, a 2012-ben megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódjaként létrehozták a korábbinál szűkebb hatáskörökkel működő Forster Központot, igaz, ezt egyesítették a több fontos műemléket kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságával. A Forster feladatköreit azonban egy közelmúltbeli kormányrendelet lényegében „visszabővítette”, ide helyezve például a Lechner Lajos Tudásközpont néven korábban kiszervezett kutatási, tudományos és szakértői feladatokat, valamint a régészeti, műemléki védettségről való döntéseket is. Sajtóhírek szerint a Nemzeti Múzeumban működő, az előzetes régészeti feltárásokkal foglalkozó Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) szintén átkerülne a Forsterhez. L. Simon ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre most annyit mondott, hogy szeptember 30-ig kell letenniük ennek koncepcióját a kormány elé, az elképzelésről egyeztetnek Hoppál Péter kulturális államtitkárral, és októberben várható döntés, de szerinte jelenlegi formájában nem maradna meg a NÖK.

A Forster Központ új elnöke, Sághi Attila a két éve kinevezett Cselovszki Zoltánt váltotta a poszton, a cseréről L. Simon László azt mondta: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter döntött erről. Kérdésekre végül azt mondta, hogy amit a kormányzat várt a Forster Központtól, azt a döntéshozók szerint a leváltott elnök nem teljesítette, például az uniós támogatású műemléki projektek problémamentes lebonyolítását – ezek a gondok L. Simon szerint pedig nem az örökségvédelem többkörös átszervezésének eredményei. Az államtitkár azt mondta, ennek megoldását és jövőbeni hatékony kezelését várják Sághi Attilától. Személyét pedig azzal indokolta, hogy olyan ember került így az intézményes örökségvédelem élére, akinek építőmérnök-közgazdászként, műemlékvédelmi szakmérnökként nemcsak elméleti tudása van minderről, hanem több kiemelt műemlék rekonstrukciójának műszaki ellenőreként, lebonyolítójaként gyakorlati tapasztalata is, megvan nála a „menedzserszemlélet”. Sághi Attila a sajtó képviselőinek elmondta: azon dolgozik majd, hogy ne legyen „elefántcsonttorony” a Forster Központ, a száznegyven évre visszamenőleg részletes adatokkal bíró archívumok legyenek a társadalom hasznára. Azt mondta, hogy a régészeti, műemléki védettségről szóló országos adatokat hamarosan teljes körűen elérhetővé szeretné tenni. Továbbá nem szeretné, ha „vízfejjé” válna az intézmény, ezért hatékony, megfelelő létszámú apparátussal kívánja ellátni a bővülő feladatköröket. Szavai szerint a Forster Központ értékőrző és értékteremtő tevékenységét immáron csaknem negyven műemlék vagyonkezelése is jelenti, ezek várhatóan bővülnek további, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél lévő építményekkel. Erről L. Simon László kérdésre válaszolva azt mondta, szintén koncepció készül, vizsgálják az átvehető műemlékek körét és azok lehetséges hasznosítását, utóbbiból akár a magánszféra is kiveheti a részét úgy, hogy maguk az építmények állami tulajdonban maradnak. Sághi emellett dolgozni fog a folyamatban lévő, uniós finanszírozású rekonstrukciók problémáinak megoldásán, a jövőben pedig jobban előkészített projektekkel szeretne minél több uniós támogatást lehívni.

A sajtótájékoztató helyszíne az egykori Honvéd Főparancsnokság volt, a budai Várban: a nemrég felújított, korszerűsített és egy Zsolnay-kiállítással megnyitott épületmaradványról L. Simon elárulta: hamarosan öt koncepciótervet tesznek le a kormány elé a további fejlesztésről. Ezekben két irány rajzolódik ki: vagy teljesen rekonstruálnák a második világháborúban súlyosan sérült, majd később lebontott emeleteket és tetőzetet, vagy csupán egy szerényebb bővítést és végleges tetőt építenének. Az államtitkár emlékeztetett: ez is jelzi azt a megváltozott műemléki szemléletet, amelyet a minap is említett a diósgyőri, részben újjáépített vár megnyitásán. Ez alapján L. Simon szerint meg kell haladni a hatvanas évekbeli velencei chartát, és a műemlékeket, romokat a megfelelő dokumentáció és kutatások birtokában, ahol hitelesen lehet, a legnagyobb mértékben eredeti formájában kell helyreállítani. Ennek képviseletére is számítanak Sághi Attila részéről – mondta az államtitkár.

Ezzel kapcsolatban mostanság ismét szó van a budai királyi palota háború előtti állapotának rekonstrukciójáról: kérdésünkre Sághi Attila azt mondta, hogy valóban nem áll rendelkezésre minden belső térről a megfelelő dokumentáció, így szakemberként azt mondaná, hogy a teljesen helyreállítható külső mögött csak azt kellene visszaalakítani, amely hitelesen megépíthető.